Romániai magyar lapok a trianoni döntés

Az erdélyi Krónika vezércikkében kifejti: csak azok a népek, nemzetek képesek látványosan gyarapodni, fejlődni, amelyeknek sikerült feldolgozniuk saját múltjukat, amelyek el tudták temetni halottaikat, és velük együtt a történelem egy-egy felkavaró fejezetét is. A Kárpát-medence temetetlen halottját Trianonnak hívják - teszi hozzá a szerző, aki szerint a magyarságnak kilencven év alatt sem sikerült kihevernie azt a traumát, amelyet az ország területei kétharmadának elcsatolása, a magyarság egyharmadának elszakítása okozott.

"Trianon igazságtalanságát az elcsatolt területek mai birtokosai is érzik. Az ő Trianon-traumájuk abban nyilvánul meg, hogy a kisebbségbe került magyarok jogköveteléseit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. Azt hiszik, bármilyen engedmény a területek elvesztéséhez vezet" - állapítja meg a kommentátor.

A nemzetek számára azok az írók, filmrendezők, művészek adhatnak lélektani segítséget, akik képesek afféle gyógyító katarzist kiváltani műveikkel. Segíthetik azonban a gyógyulást a közélet szereplői, a politikusok is, ha kimondják, törvénybe foglalják, ami ott rejtezik az emberek szívében - olvasható a cikkben. "Emlékezzünk csak, mekkora súlya volt 1990-ben Antall József kijelentésének, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Valami hasonlóra tett kísérletet az Országgyűlés most, amikor a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni évfordulót" - írja. A szerző szerint gyógyíthatnának a román, szlovák, ukrán, szerb államférfiak is, ha azon kezdenének gondolkodni, miképpen lehetne elérni, hogy a magyar közösségek jól érezzék magukat a szülőföldjükön.

A sepsiszentgyörgyi Háromszék cikkírója megállapítja: a magyar parlament éppen azt az évfordulót jelölte meg az összetartozás napjaként, amelyen a példátlanul igazságtalan trianoni döntés nyomán darabokra tépték Magyarországot, amely a földrajzilag is egységes, Kárpátok és az Alpok-alja övezte térségben már ezer esztendeje keresztény államot alkotott. A trianoni szétdarabolás és egyéb, a magyarságot ért történelmi traumák csodája, hogy a magyarság szétszaggattatása ellenére a nemzettudat szintjén a róla leválasztott nemzetrészekkel együtt magyarságát, nyelvét, hitét, kultúráját, nemzeti mivoltát kilencven éven át megőrizte.

A Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe szerint alig tudják a mai középiskolás diákok, mi történt 90 évvel ezelőtt. A lap Hargita megyében mintegy kétszáz gimnazista és szakmunkásképzős között végzett nem reprezentatív felmérést. Eszerint van, aki úgy tudja: Trianon nem más, mint egy magyarellenes szervezet, és ezért szokták ma is mondani a romániai magyarok: Vesszen Trianon!

Az interjúalanyok alig fele csak annyit válaszolt: Trianon Erdély Romániához való csatolása vagy Magyarországtól való elszakítása. A megkérdezettek mintegy negyede az 1800-as évekhez kötötte a Trianon fogalmat, körülbelül ugyanennyien egyáltalán nem tudták, mit jelent, a többiek pedig vagy azt felelték, nem érdekli őket, mert "nem szeretnek magyarkodni", vagy időt kértek arra, hogy utánanézhessenek az interneten.