A lakosság egyharmada önkényuralomra vágyik

A Globsec legújabb kutatásában a következő országok vettek részt: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia. A felmérés készítői több témát is érintettek, az Európai Unió- és NATO-tagságtól kezdve az orosz–ukrán háborún át egészen a demokráciáról alkotott véleményekig.

Az adatgyűjtés 2024 februárja és márciusa között zajlott, országonként ezer adatközlő részvételével, akiket telefonos interjú keretében kérdeztek a véleményükről. Szlovákiában az interjúkat a Focus közvélemény-kutató ügynökség készítette.

Általános trendek

Az adatok összesítése után az elemzők levontak néhány általános következtetést, amelyek a résztvevő országok többségére igaznak bizonyultak. Példaként említik az EU és a NATO támogatását: a többségi vélemény minden országban az, hogy továbbra is bent kell maradni az említett nemzetközi szervezetekben (az EU esetében a tagság támogatottsága átlagban 78 százalék, a NATO-tagságé pedig 81 százalék). A lakosság 62 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-tagságnak köszönhetően az országának nagyobb beleszólása lett a nemzetközi ügyekbe, a NATO-tagságban pedig a többség biztonsági garanciát lát. Egyúttal hozzá kell tenni, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása, valamint a közelgő amerikai elnökválasztás miatt ismét felmerült a közös uniós hadsereg létrehozásának gondolata, amellyel a megkérdezettek 63 százaléka egyet is értett.

Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán minden országban többségben vannak azok, akik elismerik, hogy háború kirobbanásáért az orosz agresszió a felelős. Általánosságban az is megfigyelhető, hogy az államok többségében – kivéve Szlovákiát és Lengyelországot – 2022 óta nőtt azok aránya, akik támogatnák Ukrajna jövőbeli EU- és NATO-csatlakozását.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a háborútól való félelem érezhetően jelen van a közép-kelet-európai régióban: átlagban a megkérdezettek 47 százaléka tart attól, hogy Oroszország provokációként tekint az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányokra, ami közelebb sodorja az adott országot a háborúhoz.

Érdekesség kettősség figyelhető meg a lakosság migrációhoz való viszonyában. Míg az adatközlők mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy az ukrán menekültek veszélyt jelentenek az adott ország nemzeti identitására és értékrendjére, addig az Európán kívüli menekültek esetében ez az arány 57 százalék.

Ami pedig a demokráciába vetett hitet illeti, a megkérdezettek 82 százaléka véli úgy, hogy ez a megfelelő államigazgatási rendszer az országa számára. A lakosság 64 százaléka szerint a civil szervezetek tevékenysége fontos a demokrácia működése szempontjából, a főáramú sajtóban pedig az adatközlők 46 százaléka bízik.

Így látjuk az EU-t

Az imént felsorolt trendekkel összevetve Szlovákia sok tekintetben eltér az átlagtól. Az EU- és NATO-tagság kapcsán ugyan nálunk is megfigyelhető a többségi támogatottság (előbbivel 72 százalék, utóbbival 69 százalék ért egyet), de még így is a lista végén helyezkedünk el. Az EU-tagság támogatásában csak Csehország van mögöttünk (71 százalék), a NATO-tagság tekintetében pedig csak Bulgária (62 százalék).

Ezzel összefüggésben az elemzők egy olyan sajátos trendre figyelmeztettek, amit egyetlen másik ország esetében sem figyeltek meg: 2022-ben még a lakosság 77 százaléka gondolta úgy, hogy Szlovákiának egyértelműen az EU-ban van a helye, 2023-ra viszont 13 százalékpontos zuhanás következett be, ami már messze meghaladja a statisztikai hibahatárt. A felmérés készítői szerint ebben nagy szerepet játszhatott a tavaly őszi parlamenti választás, pontosabban a kampány, amely során előtérbe kerültek a Nyugat-ellenes nézőpontok.

2024 tavaszára, vagyis fél évvel Robert Fico (Smer) negyedik kormányának hatalomra kerülése után az uniós tagság támogatottsága visszakúszott 70 százalék fölé. Katarína Klingová, a Globsec elemzője szerint az emelkedő tendenciára hatással lehetett az év elején szervezett tüntetéssorozat, amikor a kormány rákapcsolt a jogállamiságot aláásó politikájára (2024 februárjában hagyták jóvá a parlamentben a büntető törvénykönyv módosítását és a Különleges Ügyészség eltörlését – szerk. megj.).

„Bár a kormánypárti képviselők nem kérdőjelezik meg Szlovákia uniós tagságát, a támogatottság növekedését akár úgy is lehet értelmezni, mint az azzal kapcsolatos reménykedést, hogy Brüsszel nagyobb szerepet játszik majd a demokrácia védelmében” 

– vélekedett a szakértő.

A Fico-kabinet jelenleg vitát folytat az Európai Bizottsággal a Különleges Ügyészség eltörlése miatt, miután Didier Reynders korábbi igazságügyi biztos belengette az uniós források befagyasztásának lehetőséget. A szlovák miniszterelnök azonban leszögezte, mindenképpen meg fogjuk kapni a pénzt.

A NATO-tagságot illetően 2022 és 2023 között még nagyobb, 14 százalékpontos zuhanás volt megfigyelhető. Klingová szerint ebben szerepet játszhatott az USA és Szlovákia közti védelmi megállapodás (DCA), amelyet a Smer képviselői 2022-ben még élesen bíráltak, vagy akár az azzal kapcsolatos álhírek, hogy Szlovákiában mozgósítás készül, és az itteni állampolgárokat is Ukrajnába küldik harcolni. A szakértő állítja, ezek a tényezők mind-mind hatással lehettek Amerika és a NATO negatív megítélésére.

A Kreml befolyása

A Nyugat-ellenes narratívák hatása Ficóék hatalomra kerülése után is erősen érezhető Szlovákia lakosságán. Arra a kérdésre, hogy kit tartanak felelősnek az orosz–ukrán háború kirobbanásáért, mindössze 41 százalék válaszolta Oroszországot. Ettől nem sokkal marad el az a tábor, akik szerint a fegyveres konfliktust a Nyugat provokálta ki, ezt válaszolta a megkérdezettek 31 százaléka. Az adatközlők további 20 százaléka pedig úgy gondolja, az ukránok tehetnek arról, hogy rájuk támadt Oroszország, mivel elnyomták a helyi orosz ajkú kisebbséget. Ehhez hasonló adatok csak Bulgáriában figyelhetők meg, minden más államban jócskán 50 százalék felett van az oroszokat felelőssé tevő álláspont. 

Az elemzők szerint ebben szerepet játszhat a Kreml propagandája, ami Szlovákiában is egyre nagyobb méreteket ölt. 

Emellett megemlítik, hogy Szlovákia és Bulgária lakosságára is jellemző egyfajta oroszbarátság, a közös történelmi gyökerek és a népszerűnek mondható pánszlávista felfogás eredményeként.

Feltehetően ugyanezen okokra vezethető vissza, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának támogatottsága az utóbbi két évben visszaesett Szlovákiában. A legtöbben (49 százalék) azt szeretnék, ha a keleti szomszédunk semleges maradna a jövőben is. Ez az álláspont összhangban van azzal, amit a szlovák miniszerelnök nemrégiben hangsúlyozott, amikor az ország külpolitikai célkitűzéseiről beszélt.

Önkényuralom

Szlovákia a demokratikus értékek kapcsán is kitűnik néhány mutatóban. Például azzal az állítással, hogy egy totalitárius, választások nélküli rendszer jót tenne az országnak, a lakosság 36 százaléka egyetértett. A többi országgal összevetve ez a legmagasabb arány (Románia mellettünk van, ott szintén 36 százalék kívánkozik egy önkényuralmi rendszerbe).

Az említett mutatóra hatással lehet az is, hogy az ország lakosságának alig több mint egyharmada elégedett a demokrácia működésével, és közel ugyanennyien bíznak meg a kormányban.

Érdekes még megfigyelni, hogy míg a 9 vizsgált országban a lakosság 64 százaléka tartja hasznosnak a civil szervezeteket a demokrácia működése szempontjából, addig Szlovákiában ez az arány csak 52 százalék. A válaszadók 38 százaléka úgy gondolja, hogy a civil szervezetek tagjai valójában külföldi ügynökök, ami az elemzők szerint a koalíció politikájának számlájára írható. Nemrégiben az SNS terjesztett be egy javaslatot a parlament elé, amely megnehezítheti a non-profit szervezetek működését.

Ami viszont a média megítélését illeti, Szlovákia kiemelkedik a mezőnyből azzal, hogy a válaszadók 50 százaléka szavazott bizalmat a főáramú sajtónak (a 9 ország átlaga 46 százalék). Klingová ugyanakkor arra figyelmeztetett, a szlovák kormány jelenleg is próbál beleavatkozni a sajtóviszonyokba.

„A szlovák társadalom most is harcol a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségéért, mivel az újonnan megválasztott kormány bejelentette az átalakításra vonatkozó terveket, ami gyakorlatilag a kabinet befolyásának eszközévé tenné az említett médiumot”

– mondta az elemző, utalva arra, hogy Ficóék már a parlament elé küldték az RTVS átalakítására vonatkozó javaslatot.