Már a Világbank is felfedezte, hogy Szlovákiában az átlagjövedelemhez képest aránytalanul nagy utazási költségek miatt élnek sokan inkább munkanélküli-segélyből, mintsem a minimálbérnél néhány száz koronával nagyobb keresetnek a felét elutazzák, és annyi se maradjon belőle a konyhára, mint amennyi a segélyből jut.
Röghöz kötött ingázó
Már a Világbank is felfedezte, hogy Szlovákiában az átlagjövedelemhez képest aránytalanul nagy utazási költségek miatt élnek sokan inkább munkanélküli-segélyből, mintsem a minimálbérnél néhány száz koronával nagyobb keresetnek a felét elutazzák, és annyi se maradjon belőle a konyhára, mint amennyi a segélyből jut. A tiszolci gépgyár például másfél éve 30 rimaszombati munkanélkülinek kínált állást, de a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő térségből mindössze hárman vállalták a 40 kilométernyi távolság napi megtételét. Az álláskínálat visszautasítását ők is az utazás megfizethetetlenségével indokolták. Az igazság kedvéért mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a szlovák gazdaságban elsősorban kellő számú új munkahely hiányzik ahhoz, hogy a tartósan 20 százalék körüli munkanélküliség elfogadható szintre csökkenhessen. Európa fejlettebb országaiban megszokott, hogy valaki naponta több órát utazzon, sőt az sem különleges eset, hogy más városba, más vidékre költözik valaki. Azokban az országokban azonban – nem úgy, mint nálunk – keresetük felét nem útiköltségre kénytelenek költeni a munkavállalók. És azokban az országokban a lakáspiaci helyzet sem lehetetleníti el a munkahely-változtatás miatti költözést. Szlovákiában a nagyvárosok csillagászati összegű ingatlanárai és a vidéki szerény ingatlanárak közötti különbség szinte kizárja, hogy például egy kiválóan képzett rimaszombati esztergályos a fővárosba költözzék, ha történetesen ott talál munkát. Az ingatlanárak alakulása a mindenkori keresleten és kínálaton múlik. Ha a lakáspiacra a hiány jellemző, a lakásárak csökkenése addig nem lesz érezhető, amíg a kínálatban nem következik be gyökeres fordulat. Ez, akárcsak a vasúti és autóbusz-viteldíjak s az átlagkeresetek közti elfogadható és elviselhető arány, elsősorban a gazdaság általános élénkülésén múlik. Olyan élénkülésén, amelynek áldásos hatása végre már nem csupán a makrogazdasági mutatók alakulásában lenne tapasztalható, hanem a kis- és középvállalatok fejlődésének segítésében (kisebb adók, hozzáférhetőbb hitelek), s ezáltal új munkahelyek ezreinek létrejöttében. Főképp azokban a térségekben lenne erre szükség, amelyekben a fenti okok miatt az emberek röghöz kötöttek, de lakhelyükön sem találnak munkát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.