Rendőrválogatott

Alapjaiban rengette meg a szlovák társadalomról alkotott képemet a hétvégi tévéműsor, mely során a nemzet IQ-ját próbálta felmérni az egyik kereskedelmi csatorna. Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy én sosem hittem azt a rendőrökről, hogy hülyék. Azt azért nem gondoltam, hogy ők a szlovákiai evolúció csúcsa, úgy középszinten helyeztem volna el őket, de a 126 pont az 126 pont. Most már komolyan hiszek benne, hogy a mi országunk rendőrsége is tele van Colombókkal, Derickekkel, Kojakokkal, de nyilván több Rex felügyelő is akad, csak eddig valahogy nem kerültek elő. Van egy teóriám, hogyan is nyerhettek az egyenruhások a többiekkel szemben. A műsorkészítők nyilván már jó előre küldtek egy szépen megfogalmazott levelet a belügyminiszternek és az országos rendőrfőkapitánynak, hogy bizony hamarosan megmérik az ország és külön a rendőrök IQ-ját. Lelki szemeim előtt látom, ahogy Vladimír Palko berendeli magához az összes kerületi rendőrparancsnokot, s kiadja az ukázt, mindenki készítsen fel egy legalább 5 főből álló csapatot, aztán majd válogatnak. – Csak a legjobbakat hozzuk – mondja – lehetőleg a közlekedési rendőröket hagyjuk otthon, a kommandósoknak ne is szóljunk, mert azok tuti sík hülyék, legyenek csak a nyomozók, de közülük is csak a jobbak. Ha így végiggondolom az egészet, talán nekik volt a legegyszerűbb dolguk, mert a rendőrök egy kompakt, felülről jól irányítható és válogatható társaság. A diákok, a tanárok, esetleg a hivatalnokok közül hogyan válogatták volna ki a legjobbakat? A szőke nőket meg már nem is említem. Bennük legalább nem csalódtam. Egyébként a rendőrökről meg azt hallottam, hogy valójában az összes rendőrviccet ők találják ki, hogy a bűnelkövetők hülyének gondolják őket. ĺgy sokkal könnyebben nyomukra bukkanhatnak. Tegnap több kollégám is beszélt különböző beosztású rendőrökkel, s ők komolyan úgy gondolják, ezzel visszanyerték becsületüket és komolyan bebizonyították, hogy a társadalom legokosabbjai közé tartoznak. Nem akarok senkit elszomorítani, de egyébként az egész csak egy játék volt, reklám, biznisz, semmi más. Az emberek intelligenciája tudomásom szerint egy-két órás műsor során valójában nem mérhető meg teljesen megbízhatóan. Utoljára ilyen jellegű dolgon a középiskolában vettem részt, s mi akkor több napon át jártunk a pszichológushoz. (De nem azért, mert annyira hülyék lettünk volna.) Mindegy, a szombati nap a rendőröknek örömet szerzett. De legalább a szőke nőkben nem csalódtunk!