Ha a kirándulás alatt a szállodából eltűnik valamilyen értéktárgyunk, vajon ki a felelős ezért, illetve kitől követelhetünk kártérítést? Erre a kérdésre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasónk érdeklődésére reagálva.
Ki felel a bevitt dolgokon esett kárért?
Olvasói levél
Pár napja tértem vissza fürdőből. Kellemes két hét volt, de akadt egy rossz élményem is. Az utolsó napon a kijelentkezéskor a recepció melletti ruhafogasra akasztottam a kedvenc, 150 eurós bőrdzsekimet. Aznap meleg, napos idő volt, így amikor a kijelentkezés után kimentem az autóhoz, észre sem vettem, hogy nincs nálam a kabát, és ezt már csak otthon, több száz km-re a fürdőtől tudatosítottam. Rögtön hívtam a recepciót, de azt mondták, hogy a kabátom nincs ott a fogason. Hangsúlyoztam nekik, hogy biztosan odaraktam, amire úgy reagáltak, hogy a fürdő nem felel a helyiségeibe a vendégek által bevitt dolgokért, amit egy tábla is jelez. Azt szeretném tudni, hogy valóban megszabadulhat a fürdő a felelősségtől, ha náluk tűnt el a dzsekim? Van bármi esély arra, hogy ha már a kabátot nem is, de az árának egy részét visszakapjam?
Azzal, hogy olvasónk vagyontárgyának eddig tisztázatlan körülmények között nyoma veszett, jogi szempontból ún. káreset érte őt, amely következtében a vagyontárgy értékének megfelelő összegű (itt: 150 eurós) kára keletkezett. A körülmények alapján pedig helyénvaló a kérdés, hogy felelős-e ezért a káresetért annak a helynek az üzemeltetője, ahol az megtörtént?
A kárfelelősséget a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, mind általánosságban, mind pedig különböző különleges helyzetekben keletkezett káresetek vonatkozásában. Ilyen helyzetnek számít az ún. bevitt dolgokra vonatkozó kárfelelősség is. Bevitt dolgok alatt a Ptk. elsősorban olyan dolgokat ért, amiket az elszállásolt személyek visznek be saját használatra a szálláshelyek helyiségeibe, illetve azok tárolásra fenntartott részeibe. Jogi szempontból egyébként nemcsak a hotelek, panziók stb. számítanak szállashelynek, hanem olyan helyek is, amelyek szolgáltatásainak csak egy részét képezi az elszállásolás, mint pl. a fürdők.
A Ptk. 433/1. §-a szerint a szálláshelyekre bevitt dolgokon keletkezett kárért a szálláshely üzemeltetője felelős, akit akkor is terhel ez a fajta felelősség, ha nem ő maga okozta a kárt – ezt nevezzük ún. objektív kárfelelősségnek, amelytől csak akkor lehet megszabadulni, ha bizonyítható, hogy a káresetre másként is sor került volna (ha pl. árvízkor elviszi a víz a fogast a rajta lévő kabátokkal együtt). Olvasónk esetében azonban erre vajmi kevés esély van, hiszen a bevitt dzseki a szálláshelyen belül az annak tárolására szolgáló helyen volt lerakva, ezért az üzemeltető felelős az eltűnéséért. Ez alól a felelősség alól pedig a kihelyezett tábla sem menti fel, a Ptk. 433/3. §-a szerint ugyanis az ilyen kárfelelősség alól nem lehet mentesülni egyoldalú nyilatkozattal (a kihelyezett tábla pedig egyoldalú nyilatkozatnak számít).
Olvasónk tehát a leírtak alapján igenis követelheti a kabátja eltűnésével kapcsolatos kárt a fürdő üzemeltetőjétől. Ezt azonban a lehető leghamarabb meg kell tennie, a Ptk. értelmében ugyanis, ha jogigényét nem érvényesíti az üzemeltetőnél legkésőbb a káreset észlelésétől számítódó 15 napon belül, kártérítési jogigénye megszűnik. Remélhetőleg olvasónk ezt a határidőt még nem késte le, annál is inkább, mert adott esetben a kabát teljes árát követelhetné. A kárfelelősség magassága ugyanis a Tt. 87/1995 sz. kormányrendelet 1c. §-a szerint ékszerek, pénz és egyéb értékek esetében 332 euró, ha pedig a kárt bizonyítottan valamelyik szálláshelyen dolgozó személy okozta (pl. annak eltulajdonításával), a bevitt dolog teljes értéke korlátlanul megtérítendő az üzemeltető által.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.