Radikálisok elképzelései Újvidék új napjáról

A szerb radikálisok önkormányzati hatalomátvételével új szelek fújnak Újvidéken: az újdonsült hatalomgyakorlók azt fontolgatják, hogy véget vetnek a négyéves tradíciónak, s a város napját ezentúl nem február 1-jén fogják ünnepelni, amikor Bécs szabad királyi városi rangra emelte Újvidéket. A múlt őszi helyhatósági választáson a Szerb Radikális Párt teljesen bekebelezte Újvidéket: a polgármesteri szék elnyerése után a feltételezett háborús bűnös, Vojiszlav Seselj pártja az önkormányzatban is hatalomra jutott a milosevicsi szocialistákkal együtt, a köztársaságban kormányzó Szerbiai Demokrata Párt öt renitens képviselőjének jóvoltából. A két hónapja hatalmon lévők új fontossági sorrendet kívánnak felállítani a város történelmi évfordulói között. Újvidéken negyedik éve február 1-jén ünneplik a város napját abból az alkalomból, hogy Mária Terézia 1748-ban ezen a napon nyilvánította szabad királyi várossá Újvidéket, akkor még Neoplanta néven. A tradíciónak a jelek szerint most vége szakad. Az újvidéki koalíciós hatalom szerint ugyanis akad a város történetében fontosabb évforduló is, s a felek már megegyeztek abban, hogy november 9-ére teszik át az „ünnepet”, amikor a szerb hadsereg 1918-ban bevonult a városba. Galambos László, a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki képviselője közölte: a mostani önkormányzati erőviszonyok mellett a szándék, sajnos, kivitelezhető. Időszűke miatt azonban – a város alapokmányát is módosítani kell – az idén még marad február 1., de jövőre már aligha. Noha a radikálisok még konzultálni kívánnak a szerb tudományos akadémiával (nem a vajdaságival) és az újvidéki egyetem történelem tanszékével, döntésük végleges. Galambos László szerint szomorú, hogy az önkormányzat élén történt változásokkal együtt változtatni akarnak a történelmi valóságon is. A szerb nép számára a szerb csapatok bevonulása szerinte lehet ünnep, de ettől még az újvidékieknek február 1-je jelenti azt a napot, amely összekapcsolhatja az etnikai sokszínűségére büszke város minden nemzeti közösségét. Galambos emlékeztetett arra, hogy amikor szabad királyi városi rangot kapott Újvidék, a városvezetés első döntései között elrendelte, hogy az ortodoxoknak és a katolikusoknak arányosan kell képviseltetniük magukat a városi intézményekben. E szép hagyomány tiszteletben tartatását 81 várospolgár szavatolta aláírásával, s ez így működött majd száz éven át, egészen 1848-ig.

A szerző az MTI belgrádi tudósítója