Profi állástalanok

Szlovákia tavaly – az elmúlt évek reformjainak hála – az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságával büszkélkedhetett. Az előző évhez képest több mint tíz százalékkal nőtt a termelésünk, az utolsó negyedévben pedig rekordszintű, 14 százalékos növekedést értünk el, amivel nemcsak az ázsiai kistigriseket, Szingapúrt, Tajvant, Koreát, hanem a dinamikusan fejlődő Kínát és Indiát is leköröztük. Szlovákia ugyanakkor egy másik rekorddal is „büszkél?ked?het”. Noha 2001 óta nagyjából a felére sikerült csökkentenünk az állástalanok számát, a munkanélküliek aránya továbbra is nálunk a legmagasabb az egész Európai Unióban, ráadásul minden arra vall, hogy ezt az elsőségünket még hosszú éveken át megtarthatjuk.

A munkanélküliség további drasztikus csökkenésére nem számíthatunk, holott a külföldi beruházók érdeklődése Szlovákia iránt idén sem csökken. A SARIO beruházásösztönző ügynökség például már most 140 új céggel tárgyal, amelyek együtt 34 ezer új munkahelyet hoznának létre. Ugyanakkor egyre több társaság panaszkodik arra, hogy képtelenek megfelelő munkaerőt találni Szlovákiában, ezért kénytelenek külföldi vendégmunkások után nézni. A legnagyobb gondot az a csaknem 170 ezer ember okozza, akik több mint két éve képtelenek munkát találni. Ezek egy része feketén dolgozik, és nem is gondolkodik azon, hogy rendes munkaviszonyt vállal. Többségüknek azonban nincs megfelelő képesítésük arra, hogy megfeleljenek a cégek elvárásainak, vagy egyszerűen olyan alacsony bért kínálnak nekik, amiért nem éri meg munkát vállalniuk, hiszen a beutazás gyakran a fizetésük felét is elvinné. A kormány ezen az utazási költségek térítésével és az átköltözés támogatásával próbált meg segíteni, kisebb-nagyobb sikerrel. A munkanélküliség további jelentősebb csökkentésére azonban nincs esélyünk, ha képtelenek leszünk felszámolni az iskolarendszerünkben rejlő hiányosságokat. Az elmúlt években drasztikusan csökkent a műszaki irányzatú szakközépiskolák száma, miközben Szlovákiában a legtöbb munkahelyet épp az autóipar és az elektrotechnikai ágazat hozta létre. Az iparban jelenleg például több mint ötezer munkahelyet képtelenek betölteni, mert nem találnak megfelelő alkalmazottakat. Megoldást csak az jelenthetne, ha a szakiskolák és a cégek hatékonyabban együttműködnének, hiszen az iskolák csak így lesznek képesek felmérni, hogy a piacnak milyen munkaerőre van szüksége. Ezzel párhuzamosan a kormánynak tovább kellene szigorítania a munkanélküli-segély odaítélésén, hogy kizárják az úgynevezett profi állástalanokat, akik nem akarnak dolgozni, csak az államon élősködnek. Tovább kellene csökkentenie az adók és az elvonások mértékét is, hogy a vállalkozóknak kevésbé érje meg feketén alkalmazniuk a munkásaikat. Ez utóbbi kívánságunk azonban egyelőre csak egy szép álom, hiszen Robert Fico kormánya nem arról híres, hogy az adóterhek mértékét akár egy fillérrel is csökkentené.