Prágai kárpótlás 1968-ért

A képviselőház döntése alapján egyszeri anyagi kárpótlást kapnak mindazok, akik 1968. augusztus 20. és 1991. június 27. között a megszállók tevékenységének következtében az életüket veszítették vagy sérüléseket szenvedtek. A szenátus a törvényt már korábban jóváhagyta. A törvény, amely többéves politikai vitákat zár le, azután lép életbe, hogy Václav Klaus államfő aláírja, s a szöveg megjelenik a hivatalos közlönyben. A képviselőházban a törvényt csak a kommunisták utasították el azzal érvelve, hogy az érintettek már a szocializmus alatt kártalanítva voltak.

A megszállás következtében életüket vesztett személyek gyermekei, házastársai, esetleg szülei 150 ezer koronát kapnak, a többiek kárpótlása a sérülés mértékétől függ. Azok a személyek, akiket a megszállók megerőszakoltak, vagy akiknek tartós egészségkárosodást okoztak, 70 ezer koronát kapnak. Kisebb sérülésekért az áldozatoknak vagy utódaiknak 30 ezer korona jár.

A most elfogadott törvényjavaslatot a jobboldali Polgári Demokratikus Párt javasolta, s többéves vita után sikerült csak elfogadtatni. A polgári demokraták eredeti javaslata ugyanis jóval nagyobb kárpótlási összegekkel számolt, mint amekkorákat a most elfogadott törvény tartalmaz.

A kárpótlási igényt az érintetteknek a belügyminisztériumhoz kell írásban benyújtaniuk, mégpedig legkésőbb 2006. december 31-éig. A kárpótlás kifizetésének feltétele a cseh állampolgárság. A kárpótlásra való jogosultságot az érintetteknek dokumentumokkal és legalább két tanúval kell igazolniuk. A törvény más bizonyítékot is megenged, de nem részletezi, milyet.

A vita folyamán a szenátus, tehát a parlamenti felsőház felszólította a kormányt, hivatalosan kérje a megszálló országokat a kárpótlásban való részesedésre. Az elfogadott törvény szerint a kártalanítást a cseh állam fogja kifizetni, de ez nem akadálya annak, hogy az áldozatok esetleg újabb kérvénnyel forduljanak a megszálló országokhoz.

Egyelőre nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a kárpótlás hány személyt érinthet. Nem hivatalos kimutatás szerint a megszállás első két hetében 72 személy vesztette életét, 266-an súlyos, 436-an pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek.

MEGSZÁLLÁS 1968

Prága. A Varsói Szerződés öt tagállama – Bulgária, Lengyelország, az NDK, Magyarország és a Szovjetunió – 1968. augusztus 20-án azért szállta meg a szintén szocialista Csehszlovákiát, hogy megakadályozza a Prágai Tavaszként ismert reformfolyamatot. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül Románia nem vett részt az akcióban, sőt nyíltan elítélte. A szovjet hadsereg mintegy 100 ezer katonája végül is több mint két évtizedig maradt Csehszlovákiában, s az utolsó szovjet katona csak a rendszerváltás után, 1991. június 27-én hagyta el Csehszlovákiát. (K. J.)