Piercingről és csokitörvényről faggatják a magyar EU-vonalat

Az EUKK vonalát 1800-an, az EU-vonalat ezren hívják hetente. Az EU-csatlakozás közeledtével egyre konkrétabb kérdésekkel fordulnak a szakemberekhez. Leggyakrabban a munkavállalás, az oktatás és adózás témakörében kérdeznek. Az EU-vonalra ugyanakkor számos vicces vagy tévhiten alapuló kérdés is érkezik, például, hogy betiltják-e az EU-ban az édesvízi halászatot, milyen előírások vannak az EU-ban a piercingekkel kapcsolatban vagy hogy mi az a csokitörvény.

Az EU-csatlakozásról szóló népszavazás előtt még csak általános kérdésekkel fordultak a két EU információs vonal - az EUKK vonala és az EU-vonal - munkatársaihoz. Ekkor a leggyakoribb kérdések között a miért jó a csatlakozás, mennyibe fog ez kerülni nekünk vagy az emelkedni fognak-e az árak szerepeltek. "Ezek olyan kérdések voltak, amelyekre a válaszok segítettek eldönteni, hogy igennel vagy nemmel szavazzon-e az ember a népszavazáson. Mára azonban sokkal speciálisabbá váltak a kérdések, az emberek a konkrét szakmájukkal, vállalkozásukkal kapcsolatban érdeklődnek a lehetőségeikről" - mondta az [origo]-nak Jankó Bálint, az EU-vonalat üzemeltető GJW tanácsadócég vezető munkatársa.

Az EU-vonalat a Külügyminisztérium hozta létre egy évvel ezelőtt, majd átkerült a Kormányzati Kommunikációs Központhoz. Szerződésük a GJW-vel 2005 végéig szól. Szintén tavaly óta működik az EUKK információs vonala is. Itt azonban csak előre megadott válaszokat mondhatnak a kérdésekre a munkatársak. Terveik szerint most alakítják át úgy a rendszert, hogy az EU-vonalhoz hasonlóan szakértő fogadja a hívásokat.

Farkas György, az EUKK (Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány) ügyvezetője az [origo] kérdésére csupán néhány általános információt tudott mondani, mivel csak január 1-jétől látja el tisztségét. Közölte: hetente 1800 kérdést kapnak az információs központ munkatársai, ezek legnagyobb részét a munkavállalással, az oktatással, az utazással és a vámszabályokkal kapcsolatos kérdések teszik ki. Arra a kérdésre, hogy mi volt eddig a legviccesebb, legmeghökkentőbb kérdés, Farkas közölte: a múlt héten a legjobban a "Kik az EU-tagországai?" kérdésen lepődött meg.

Az EU-vonalon a kisvállalkozók, munkavállalók, mezőgazdaságban dolgozók és a nyugdíjasok a leggyakoribb kérdezők. A legtöbb kérdést az adó- és vámszabályok, a munkavállalás - vállalkozás és az oktatás témakörében teszik fel. Gyakori kérdés például, hogy hogyan lehet vállalkozást indítani az EU-ban, hol ismerik el az itthon szerzett diplomát, illetve hol lehet EU-tagországbeli állásajánlatoknak utánanézni. "Ha a médiában valamilyen téma előtérbe kerül, akkor abban a témában hirtelen több kérdés jön, így volt ez például a használt autók behozatalával vagy az EU-alkotmánnyal, amik nálunk is népszerű kérdések lettek" - közölte Jankó Bálint, a GJW vezető tanácsadója. Hozzátette: az elmúlt évben közel 40 ezer telefonhívást, 5000 e-mailt kaptak, a honlapjukat pedig 420 ezren látogatták meg. Átlagosan 1000 alatt van az egy hét alatt befutó telefonhívások száma, az elmúlt héten azonban ez hirtelen megugrott: 2700-a hívták fel az EU-vonalat.

Az elmúlt egy évben ugyanakkor számos vicces kérdést is kaptak az EU-vonal munkatársai. Ezek egy része tévhiten alapult, például megkérdezték már, hogy van-e EU-s szabályozás a teniszpályákra, betiltják-e a csatlakozás után az édesvízi halászatot, illetve igaz-e, hogy az EU-ban este 9 és reggel 7 között csak szórakozóhelyeken lehet alkoholt vásárolni.

A kérdések másik részét a humoros-váratlan kategóriába sorolták a GJW munkatársai. Ilyen volt például, amikor valaki megkérdezte, mi az EU hivatalos sportversenye. Előfordult már az a kérdés is, hogy milyen előírások lesznek az EU-ban a tetoválásokkal és a piercingekkel kapcsolatban; miben módosulnak a mutatványos vállalkozások szabályai; milyen változásokat hoz a kádárok számára az EU-csatlakozás; milyen európai országban hordanak szilveszterkor piros alsóneműt az ünneplők; illetve hogy mi az a csokoládétörvény.