Pénzeső után jön a böjt

Mindig utólag derül ki, hogy korábban jobban ment a sorunk. Napjainkban, amikor az emelkedő lakbér, az energiaárak és a dráguló tömegközlekedés újabb és újabb túlélési stratégiák kidolgozását kényszeríti ránk, bizony eszünkbe jut a hátunk mögött hagyott év békés, hullámverésektől mentes korszaka. Hiszen tavaly gyakorlatilag alig volt érezhető az infláció, a reálbérek nőttek, s a közgazdászok mára azt is kiszámították, hogy 2002-ben a polgárok összbevétele 30,5 milliárd koronával haladta meg a 2001-es szintet. Ez szép összeg, még akkor is, ha egy főre bontjuk le. Ezzel szemben a bankok jelezték, hogy bizony a lakossági megtakarítások az elmúlt 12 hónapban szinte egy fillérrel sem nőttek. E megtorpanás nem írható a korántsem vonzó kamatok számlájára, az okokat máshol kell keresnünk. Akkor hát ilyen pazarló életvitelt folytatnánk? A képhez hozzátartozik, hogy az átlagos háztartásokban a bevétel közel kétharmada a lakásfenntartásra és az élelmiszerre megy el, vagyis a puszta létezés is fájdalmasan nagy anyagi forrásokat köt le. A GfK ügynökség közvélemény-kutatása szerint a polgárok 60 százaléka egyáltalán nem tud megtakarítani, s ezen még a tavaly pluszpénzként befolyt több mint 30 milliárd korona sem segített. Akkor hová lettek a többletbevételek? Szakértők szinte teljes mértékben a kereskedelemben csapódtak le, mivel a polgárok az elmúlt években elhalasztott vásárlásaikat pótolták be. Tavaly Szlovákiában a nagy üzletláncok valóban dörzsölhették a markukat; a tíz legnagyobb kiskereskedelmi hálózat forgalma ugyanis egy év leforgása alatt több mint 36 százalékkal nőtt. Ez persze még nem a bőség kosara, csupán megpróbáltuk behozni mindazt, amit a korábbi megszorító intézkedések miatt elodáztunk. Ráadásul szinte mindenki tudta vagy sejtette, hogy ez az idilli állapot nem tarthat sokáig, s ha csak tehette, erre az évre is bespájzolt. Hiszen ebben az évben még véletlenül sem várható, hogy pénzeső hulljon ránk. ĺgy hát nem marad más hátra, mint túlélni a soron következő böjti időszakot, s talán majd a parlamenti választási ciklus utolsó évében kicsit újra tékozló életet élhetünk.