Parlamenti előmatematika

Bár a fülünkbe csenghet Kovács László volt MSZP-elnök, külügyminiszter és európai biztos a magyar politikai közgondolkodásban és publicisztikában örök érvényt szerző mondata, mely szerint nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni, hanem választásokat, így, bő háromnegyed évvel a nagy csata előtt már érdemes odafigyelni a releváns ügynökségek méréseire. Ha megalakulna ez a „közvélemény-kutatott” parlament, a Smernek 66, a Sieťnek 19, a kereszténydemokratáknak 16, az Egyszerű Embereknek és a Hídnak 14–14, a nemzetieknek 12, az MKP-nak pedig kilenc képviselője lenne. A választópolgárok politikusokból való kiábrándultságát mutatja, hogy a még mindig toronymagasan vezető Smeren kívül csak a Sieť tudott sovány, kétszámjegyű eredményt elérni, 10,5 százalékot, ahol az a fél százalék akár mérési hiba is lehet. Az is egyértelműen látszik, hogy a hatalmi pozíció erodálja a Smert. Hol van már a 2012-es, magabiztos, 44,41 százalékos eredmény… Egyelőre úgy fest, a botrányok túlharsogják a közösből bőkezűen osztogatott szociális csomagokat. Kell tehát legalább még egy koalíciós partner, vagy akár kettő is, bár a technokrata Smer valószínűleg az egyszerűbb megoldást fogja keresni, tehát az egypartnerest. Ez – függetlenül attól, hogy Berényiék mit szeretnének – az (éppen öt százalékon mért, tehát nagyon bizonytalan pozíciójú) MKP-t eleve kizárja, mert kettejüknek csak 75 képviselője volna. A többiek partiképesek. És – az SNS-t kivéve – valamennyien a Smer leváltására építik kampányretorikájukat, de olykor azért kilóg a lóláb.

Bár a Híd csepüli a Smert, Bugár Béla a dél-szlovákiai falvakban Robert Kaliňákkal lejt násztáncokat a tűzoltóautók körül, holott sem a belügyminisztériumhoz, sem a tűzoltósághoz semmi köze, nem is parlamenti tisztségviselő. Sima jófejség a Smertől, hogy elviszi őt a haknijaira. Hogy aztán ez önzetlenül történik-e, azt csak ők tudják. A KDH-ban világok harca zajlik a Smert (látszólag) elutasító felső vezetés, és a hatalomra éhes regionális struktúrák között, amelyeknek a Smer legutóbbi parlamenti izmozása ellenére sem kellene kétszer felkínálni a kormányzati szerepvállalást. Az Egyszerű Emberek anarchistái nem alkalmasak kormányzati munkára, a Sieť pedig kezdettől fogva a Fico-ellenességre épít. Így az SNS, és a szűk többség az, ami kézenfekvőnek tetszik.

Azt, hogy Smer nélküli kormány alakul, nehéz elképzelni, de azért próbáljuk meg: ha mindenki elhajtaná Robert Ficót, Andrej Kiska államfő második körben a második legerősebb pártnak adna kormányalakítási megbízást. Az összes többi – öt – pártnak összesen van 84 képviselője. Azaz csak egy össznépi, népfrontos kormány alakulhatna, amelyben a magyar pártok az SNS-szel lépnének koalícióra, és ott lennének az Egyszerű Emberek kormányzati munkára alkalmatlan anarchistái is.

Nem, ennek a kormánynak a működését inkább mégsem akarjuk elképzelni.