Paks, Putyin és a harcos rezsikampány

FIGYELŐ

Oroszország hitellel igyekszik megnyerni Magyarországot – írta a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodásról a Financial Times brit üzleti lap. Ez az egyik újabb lépés, amellyel Moszkva arra törekszik, hogy visszaszerezze befolyását Kelet-Európában, miután Ukrajnának 15 milliárd dolláros hitelt és gázárcsökkentést ajánlott, és Minszknek kétmilliárdos kölcsönt kínált. A magyar–orosz alku újabb fejezete Orbán Viktor és a Fidesz teljes pálfordulásának, hiszen ellenzékből még élesen bírálták a szocialista kormányokat, amiért nem voltak képesek megszüntetni Magyarország függését az orosz energiától. A paksi bővítés illeszkedik Moszkva terveibe: a Roszatomból olyan atomenergiai állami mamutvállalatot akar csinálni, mint amilyen a Gazprom a földgázpiacon. „Az üzlet azt jelenti, hogy Magyarország energiaszükségletének túlnyomó részét továbbra is Oroszország elégítheti ki.” A megállapodás ugyanakkor kedvező lehet Magyarország számára a földgáz hosszú távú árának kialkudásakor, így Orbán folytathatja a rezsiharcnak elnevezett kampányt.

A moszkvai Kommerszant azt emelte ki, hogy Oroszország a költségvetési hiány ellenére is hatalmas összegeket fordít a nemzetközi „nukleáris expanzióra”. A lap emlékeztet, a magyar vezetés évekig azt hangoztatta, hogy pályázatot hirdet Paks bővítésére. A Kommerszant kiemelte Orbán kijelentését, miszerint Magyarország teljesíti a Déli Áramlat európai földgázvezeték megépítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. „Semmi és senki nem kényszerítette, hogy ezen a találkozón a figyelmet az Európai Bizottság és a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításában részt vevő uniós tagállamok közötti konfliktusra fordítsa”. Az EU energetikai bizottsága gyakorlatilag ultimátumot adott ezeknek az országoknak, hogy lépjenek ki a beruházásból – írta a lap. A gazeta.ru már a találkozó előtt megírta, hogy „a Roszatom javára hozott magyar döntés előre elhatározott”, elsősorban műszaki okokból, mert a működő és a megépítendő energiablokkok egyforma típusúak. Másrészt Orbán és Putyin között nincs kibékíthetetlen politikai ellentét annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, Oroszország pedig a saját politikai szövetségét építi, az Eurázsiai Uniót. Jevgenyij Mincsenko orosz politológus szerint az Orbán Viktorról alkotott kép a politikust egyfajta „magyar Putyinnak ábrázolja, mindketten parlamenti párttöbbségre támaszkodnak, így viszonylag könnyű a dolguk gazdasági kérdésekben is megállapodni”.

A hatalomhoz közeli Izvesztyija arról is beszámolt, hogy az orosz elnök milyen szívélyesen fogadta a magyar miniszterelnököt. (MTI, sz)