Németek Belgiumban

Európai szinten is példa?értékű a Belgiumban élő német közösség autonómiája. A fla?mand–vallon megosztottságról hírhedt Belgiumról kevésbé ismert, hogy ma már teljes önállósággal rendelkező német kisebbsége is van. A több mint 70 ezer fős etnikum – melyet a hivatalos belga szemlélet szerint alkotmányos jogokkal bíró, országalkotó közösségnek tekintenek – 1919-ben, az első világháború utáni békeszerződések nyomán került át Németországtól Belgiumhoz. Eupen, Saint-Vith és Malmédy festői környéke mintegy 30 évvel ezelőtt alakította meg a német közösség kulturális tanácsát, amely néhány év alatt parlamentté alakult. A Belgiumban levő öt parlament közül az egyik a németeké, 25 képviselővel. A német közösségnek emellett saját, négytagú kormányzata is van, és önálló igazságszolgáltatási egységet alkot. A német nyelv – a holland és a francia mellett harmadikként – hivatalos nyelve az országnak, a közösségnek saját rádióadója és újságja is van. A közös szövetségi kasszából a német közösség jelentős részesedést kap évente, ennek nagy részét oktatásra fordítja. A nemzetiségek, kisebbségek közti feszültségeket jogi eszközökkel, az autonómiák rendszerének kiépítésével sikerült rendezni. A fla?mand–vallon huzakodás közepette a németajkúak mindig is nagy hangsúlyt fektettek a belga állam egységére. Kormányuk a múlt évtizedben hűségesküt tett a belga állam mellett, és többször is az ország egységének megőrzésére szólította fel a franciaajkú vallonok és a holland anyanyelvű flamandok közösségét. Évente egyszer – egy napon a belga király ünnepével, november 15-én – megrendezik a közösség saját ünnepét. (mti)