Nem segít a németek szidása

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Martin Schulz, aki az EU vezetői közül elsőként tárgyalt Athénban az új miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal, a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjújában elmondta, hogy az új görög kormány igen kevéssé tapasztalt, és Ciprasznak is még tájékozódnia kell arról, hogy miként zajlik a kormányzati munka. Egyelőre az sem látszik teljes egészében, hogy mi az új athéni vezetés koncepciója, ez azonban esély is arra, hogy az együttműködés felé induljunk el – mondta a szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy megbeszélése Ciprasszal „nem volt egyszerű”, mert a miniszterelnök még „a választási kampány retorikáját” használta. Ezért a „lelkére kötöttem, hogy tegye félre a verbális fegyvereket”, hiszen a németek szidalmazása és Angela Merkel támadása ugyan „egyeseknél jó fogadtatásra találhat”, de nem segít Görögország válságának kezelésében. „Nemcsak a németek, hanem az egész EU kételkedve szemléli az athéni fejleményeket” – mondta az EP elnöke.

Hangsúlyozta, Ciprasz téved, ha azt gondolja, hogy elküldheti a hitelező trojka – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság – képviselőit, és az európaiak mégis finanszírozzák majd a választási ígéreteit. Szerinte inkább arról kellene gondolkodni, hogy miként lehet munkahelyteremtő és a gazdasági növekedést élénkítő beruházásokat végrehajtani Görögországban. Felvetette, az államháztartás terheinek csökkentése céljából önrész befizetése nélkül lehetne folytatni az uniós forrással támogatott fejlesztéseket. Az egy hete hivatalba lépett görög kormány az államadósság egy újabb részének elengedését kívánja elérni a hitelezőknél, köztük az euróövezeti társállamoknál, amit Berlin elutasít. A német lakosság többsége osztja a kormány álláspontját, ezt mutatja a Bild am Sonntag vasárnapi lapban ismertetett felmérés, amely szerint a németek 62%-a támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de 68%-uk ellenzi a tartozás újabb részének leírását. Legutóbb 2012-ben engedték el a görög adósság egy részét, akkor az ország magánhitelezői – köztük bankok, biztosítók, befektetési alapok – a kezükben lévő 200 milliárd eurónyi görög állampapírok nominális értékének 53,5%-át (107 milliárd euró) írták le. A görög adósság 2014 végén ennek ellenére 320 milliárd euró volt.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint nem lenne túl okos a görög „családi ékszereket” újabb privatizációkkal elkótyavetyélni, de a már befejezett privatizációkon a kormány nem kíván változtatni. „Bölcsebb az állami vagyont fejleszteni, növelni az értékét okos pénzügyi eszközök igénybevételével a gazdaságunk megerősítése érdekében” – fogalmazott a privatizációkat érintő kérdésre Varufakisz a Le Monde francia napilapban tegnap megjelent interjúban. A tárcavezető ugyanakkor kizárta, hogy a már befejezett privatizációkon változtatni kíván a kormány. „Nem lenne bölcs a befejezett privatizációkat megváltoztatni és újraállamosítani” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Ciprasz miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy a kormány szeretné leállítani a legjelentősebb görögországi kikötő, a pireuszi, privatizációját, amelynek két terminálját már megszerezte a Cosco kínai konglomerátum.