Nem jó egyedül

Auguste úgy jellemezte magát, hogy „elvesztettem önmagam”. 56 éves korában halt meg. Alzheimer klasszikus mikroszkóppal megvizsgálta az agyát, és különleges elváltozásokat fedezett fel. Lerajzolta őket, s a modern diagnosztikai képalkotás korában ugyanazt a mintázatot láthatjuk a sérült agyban, amit ő akkor papírra vetett. A betegség az esetek 80 százalékában 65 év fölött manifesztálódik, de a korral nő az előfordulása, 80 év fölött már 40 százalékos. Az USA-ban évente félmillió új eset van, az Alzheimer a hatodik leggyakoribb halálok, s ha nem lesz gyógyszer, 2050-ig megháromszorozódik a betegek száma (utánanéztem, Szlovákiában 2008-ban 60 ezer beteg volt, 2040-re ennek háromszorosát jósolják). Sok beteg elfelejti a szavakat, tájékozódási nehézségei vannak, nem képes megoldani új feladatokat. Mindezt sokan alábecsülik, mondván, a felejtés az öregség jele, pedig lehet, hogy a betegség jele. Az elmúlt évek legnagyobb felfedezése, hogy az agy elváltozásai a betegség megjelenése előtt 20–40 évvel kimutathatók! Csakhogy a mostani gyógyszerek erre a stádiumra még nem alkalmasak, hiszen amíg nincs betegség, addig nincs gyógyszer sem, de a kutatás most már arra fog irányulni, hogy kifejlesszenek olyan szert, amely semlegesíti az ún. amiloidokat. Az is elképzelhető, hogy az ember saját amiloidjaira termelt antigénjeit oltás formájában kapná meg. Vagyis a jövőben létezhet Alzheimer-oltás!

A betegségnek van genetikai alapja is, de az egypetéjű ikrek 30 százalékánál fordult csak elő, hogy mindkettő ebben a kórban szenved. Úgy tűnik, a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha nem használjuk az agyunkat. A professzor a nyelvi funkciók agyi leképeződésével foglalkozik. Elmondta, hogy a több nyelvet és a csak egy nyelvet beszélő agyának ugyanannyi agysejtje van, de a többnyelvű ugyanazt a feladatot könnyebben el tudja végezni, mert az agysejtjei jobban tudnak egymással kommunikálni. Vagyis a többnyelvűség, valamint az agy mindennemű „edzése” egészséges! Ez nemcsak azt jelenti, hogy folyamatosan tanulunk, olvasunk vagy rejtvényt fejtünk, hanem azt is, hogy aktív életet élünk, kapcsolatokat ápolunk. Az egyedüllét, a kontaktushiány, a bezártság leépítheti az agyat.

Ez mindenképp elgondolkodtató, hiszen a mondás, hogy „nem jó az embernek egyedül”, egyidős az emberiséggel. S az egyedüllét talán sokkal több bajnak a kulcsa, mint hinnénk.