Moszkva válaszol a fokozott amerikai jelenlétre

MTI–HÁTTÉR

Oroszország ellenséges megnyilvánulásnak fogja tekinteni a NATO-erők bárminemű megerősítését határai közelében, és válaszlépéseket tesz – jelentette ki Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes egy interjúban. Tyitov óva intett Finnország semleges státusának megváltoztatásától is.

Szavai néhány nappal azután hangzottak el, hogy Barack Obama amerikai elnök az USA katonai jelenlétének növelését ígérte a Moszkva szándékai miatt aggódó kelet-európai NATO-tagoknak.

„A szövetség katonai jelenlétének erősítését Oroszország határai közelében nem tudjuk másként értelmezni, mint ellenséges megnyilvánulásnak” – mondta a magas rangú orosz külügyi vezető.

Számottevő NATO-erők Közép- és Kelet-Európába telepítése, még ha azt rotációs alapon hajtják is végre, közvetlenül sértené a NATO és Moszkva közötti együttműködés 1997-ben aláírt alapító okiratát – tette hozzá. Ez esetben „kénytelenek lennénk megtenni minden politikai és katonai intézkedést biztonságunk védelmére” – hangoztatta, s egyúttal a NATO-ra hárította a felelősséget az ukrán válság elmérgesedéséért.

A szövetség légi járőrözési tevékenységének fokozása a balti államokban, erőinek növelése a közép-kelet-európai államokban, valamint a Fekete-tengeren, az orosz határok közelében végzett hadgyakorlatainak intenzívebbé tétele és az AWACS felderítő repülőgépek használata Ukrajna határai mentén mind súlyosbítja a már amúgy is bonyolult helyzetet – mondta a külügyminiszter-helyettes. „Az a próbálkozás, hogy a NATO számára a Keletről érkező fenyegetés elrettentésének szokásos nyomvonalán keressenek új szerepet, felgyorsíthatja a fegyverkezési versenyt, ami komoly következményekkel járna az euroatlanti térség minden állama számára” – folytatta Tyitov.

Közölte: Oroszország reméli, hogy Finnország ragaszkodni fog semleges státusához, amely a stabilitás fontos tényezője az észak-európai térségben. Hozzátette, „a nemzetbiztonságra és a védelmi politikára vonatkozó döntések természetesen Finnország szuverén ügye”. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy eddig csak a finn közvélemény 20–25 százaléka támogatta az ország NATO-taggá válását, és hangsúlyozta, hogy a csatlakozásról „csakis népszavazás alapján szabadna dönteni”.