Mit hoz az euró?

Sokat foglalkozunk mostanában az euró bevezetésével. A Varsói Szerződés tagállamai közül mi vezetjük be elsőként. Vannak mutatók, amelyek valóban nálunk a legjobbak, de sok mindenben nagyon lemaradtunk. Mintegy 1,5 millió embernek 6–7 ezer korona a keresete vagy nyugdíja. Ez azt jelenti, hogy havi 250 euró alatt lesz a bevétele. Fél éven belül az árakat euróban állapítják meg, ami minimum 30%-os áremelkedést von maga után, vagyis a 6–7 ezer korona értéke 4–5 ezerre csökken. Ezt a változást a nagyobb jövedelműek nem fogják nagyon megérezni. Az is lehet, hogy az alacsonyabb béreket valamelyest feltornásszák. És van egy réteg, amelynek a fizetése alaposan megemelkedett. No de nézzük a nyugdíjakat. A nyugdíjakat 2004. január 1-től nagyon magasan jegyzik. 1987 októberig az alábbiak szerint számították ki a nyugdíjakat: 2000 koronáig mind 5000 koronáig harmadoltak, azaz 3000 korona volt a szorzandó, 25 év 2%/év 17 év 1%/év vagyis 67% a szorzó + még 60 koronát adtak hozzá, ez összesen 2010+60 = 2070 korona. Ez a számítás 1988 októberétől annyiban változott, hogy 2500 az alap 5500-ig + még az 5500 feletti jövedelem után is volt +10%, vagyis 3500 + 10% lett a szorzandó. A nehéziparban a 17 évet 2-vel, a bányászokét, katonákét, rendőrökét 3%-kal szorozták. Ha valaki rádolgozott, arra évi 7%-ot kapott. 2006 októberében és 2007 októberében is írták, hogy ezeket átdolgozzák, de senki se mondta meg, hogyan. Azt állítják, hogy a nyugdíjpénztárak nem bírják a nagy munkát. Ne bántsák ezeket a nagyon jól dolgozó, prezíc munkát végző embereket azzal, hogy nem győzik. Az árak több mint 600%-kal emelkedtek. Ezt az állítást sok dolog mérsékeli, például az a televíziókészülék, amely 1985-ben 16 000 korona volt, az most 12 ezer (de tévét 15–20 évente egyszer veszünk), s több ilyen dolog is van, amit bevesznek a statisztikai adatok közé. De ami minden nap kell, a kenyér, a tej ára 10-szerese az 1987–88-as árnak – nem beszélve az energiáról. Melyik élelmiszerek ára emelkedett a legkevésbé? A tojásé. Miért? Mert ebbe nem lehet belenyúlni. Az energiát inkább nem részletezem. Az a trükk, amit a 2006 novem?ber–decemberi áremelésnél alkalmaztak a gáznál, utána 2007-ben csökkentették, 60 fillérrel mégis drágább lett. A hús ára is megér egy misét. A termelőtől 32–34 koronáért veszik meg az élő sertés kilóját. Így könnyű az inflációt alacsonyan tartani. Nem nézik, hogy lassan a mezőgazdaság állattenyésztés nélkül marad nálunk. Hosszan elemezhetném, mi történik a termőtalajjal állattenyésztés nélkül.

Érdekes a cukor árának alakulása is. A kristálycukor alig négyszerese az 1980-asnak, 1 kg kristálycukor 30 korona körül mozog, ugyanakkor 1 kg kockacukor 57 korona. Emlékszem, az első köztársaság idején 1 kg kristálycukor 6 koronába, a porcukor 6,20-ba, a kockacukor 6,40-be került, vagyis nem egész 7%-kal volt drágább a kocka-, mint a kristálycukor.

De térjünk vissza a nyugdíjakhoz. Mi lesz az euró bevezetése után azokkal, akiknek a nyugdíja 200 euró lesz vagy még ennél is sokkal alacsonyabb. Meg lehet úgy is csinálni, hogy a nyugdíjaknál alacsonyabb átszámítási kulcsot használnak, de ez nem jó. Leg?egyszerűbb az 1988 előtti nyugdíjakat az átszámítás előtt 40%-kal, az 1988. október 1-től 2004-ig 30%-kal felemelni. Így hasonlítanának a 2004 utáni nyugdíjakhoz.

Sajnos előre látom, nem fog menni, mert a nyugdíjpénztár kong. Ha nálunk is felemelnék az alacsony béreket, nyugdíjakat, a mi gazdaságunk se lenne ilyen jó. 2009 másik felében, mikor már nem átszámított árak, hanem eurós árak lesznek, nagyon sok problémánk lesz.

Ha rajtam múlna, 2012-ig nem is gondolnék az euróra.

Gáspár Imre, Nagyabony