Minimálbér és vidéke

Második nekifutásra sem sikerült megállapodnia az érdekegyeztető tanácsnak arról, mennyivel emeljék a jelenleg 4920 koronás minimálbért. Most a kormányra hárul a feladat, hogy elfogadható összeget javasoljon. Tény, az e téren alkalmazott és ajánlott EU-s gyakorlathoz képest még akkor is lenne pótolnivalónk, ha a tárgyaló felek elfogadják a szakszervezetek követelését. Ha ugyanis a háromoldalú érdekegyeztető tanács rábólint a szakszervezetek által javasolt 1270 koronás emelésre, a szlovákiai minimálbér az átlagbér 50 százalékának felelne meg. Az uniós ajánlás szerint viszont a minimálbérnek az átlagbér 60 százalékát kellene kitennie. Ha a munkáltatók javaslatát fogadják el (maximum 600 koronás emelés), az említett arány a munkavállalók szempontjából természetesen még kedvezőtlenebb lenne.

Sok szó esik a minimálbér összege és a munkanélküliségi ráta összefüggéseiről. Tény, hogy a minimálbér emelése a kis- és középvállalkozókra egyéb terheket is ró. Automatikusan több járulékot kell fizetniük a társadalombiztosítási alapokba. Az így keletkező többletköltségek ellensúlyozására sok munkáltató nyúlna az egyik legkézenfekvőbb megoldáshoz, a létszámcsökkentéshez. Gondot okozhat a nagyobb minimálbér a pályakezdők alkalmazásában is. Akkor, amikor egyébként is naponta szembesülünk az elszomorító ténnyel, hogy az iskolákból kikerülő szakmunkások, technikusok stb. zöme huzamosan segélyből kénytelen élni. Abban meg kétségtelenül sok az igazság, hogy az önhibájukon kívül ilyen „pályakezdésre” ítéltetettekből nehezen válik olyan munkaerő, amellyel nyugodtan vállalhatók az uniós versenykihívások.

Munkanélküliség idején a szakszervezetek követelése könnyűszerrel lesöpörhető az asztalról. Akár azzal a kézenfekvő munkáltatói ellenérvvel, hogy csak annyi adható, amennyit a gazdaság produkál. Az ilyen ellenvetés akár találónak is tűnhet, ha nem kívánkozna ide a kérdés: a munkáltatók mindent megtesznek a hatékonyabb termelésért? És vajon az ország foglalkoztatáspolitikájáért felelősök kihasználják az összes lehetőséget a vállalkozói környezet javítására? A minimálbér emelésén kívül tucatnyi tényező gátolja nálunk a fejlesztést, így a hatékonyság növelését is. A munkavállaló számára azonban az a fő kérdés, hogy a havi fizetésből tudja-e fedezni maga és családja elengedhetetlen kiadásait. Az életszínvonal kívánatos emelkedésére gyakorolt hatásán kívül még egy szempont, amely a minimálbérek nagyobb arányú emelése mellett szól: a munkavállalásra ösztönző ereje. Ahol ilyen nagy a munkanélküliség, ott ez sem elhanyagolható szempont.