Milyen magas lenne az igazságos papi fizetés?

Utoljára ugyanis 1997-ben emelték illetményüket. Akkor ennek összege háromezer koronáról körülbelül hétezerre nőtt. Jelenleg egy pályakezdő pap fizetése 5080 korona, mely a kormánydöntés értelmében 6600 koronára emelkedik majd. Ez az összeg 520 koronával több a minimálbérnél, az átlagfizetésnek pedig kevesebb mint a fele. Egy püspök harminc év szolgálati idő után 11 030 koronát keres. Azt hiszem, vitathatatlanul alacsony összegekről van szó. Az egyházak ennek ellenére üdvözölték a döntést. Július Filo evangélikus püspök elsősorban annak örült, hogy az állammal kötött szerződések a kisebb egyházaknak is ugyanolyan lehetőségeket biztosítanak, mint a nagyobbaknak. Erdélyi Géza református püspök hangsúlyozta, a mintegy 110 ezer hívőt tömörítő református egyház hálás az emelésért, de a mostani bérfejlesztés sem jelent valós megoldást. A református egyház híveinek jelentős része a gazdaságilag hátrányos helyzetben levő dél-szlovákiai régióban él, közülük sokan munkanélküliek. A lelkészeket esetlegesen anyagilag segíteni csak a nagyobb gyülekezetek képesek, és a református gyülekezetek kétharmada kisgyülekezet. A második világháború előtt a gyülekezetek gondoskodtak lelkészeikről, sőt intézményeikről is. Az egyházi tulajdonok államosítása után aztán erre értelemszerűen nem voltak képesek. A rendszerváltás óta eltelt tizenöt év pedig nem bizonyult elegendőnek arra, hogy az egyházfinanszírozás mindenki számára elfogadható modelljét megtalálják Szlovákiában. Erdélyi Géza elmondta, híveik olykor még a munkanélküli segélyből is adakoznak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet többet kérni tőlük. Az így befolyó összeg jobbára csak az épületek fenntartására elegendő, már felújításra is ritkán futja belőle, új épületek emelése pedig szóba sem kerülhet. A püspök szerint az optimális megoldás az lenne, ha a papok bére a köztisztviselői fizetésekhez közelítene. Erdélyi úgy látja, a gyülekezetek csak akkor fogják tudni eltartani a lelkipásztorokat, ha az itteni fizetések megközelítik a nyugat-európai országok fizetéseit. Erre valószínűleg nem jövőre fog sor kerülni... Ebből a fizetésből pedig nagyon nehéz eltartani a családot.

A katolikus egyház kicsit óvatosabb a kérdésben. A jelenlegi helyzetben nem szeretnénk, ha úgy tűnne, hogy a papok követelőznek, több pénzt akarnak, mikor oly sok hívő is rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, mondta Orosch János segédpüspök. Orosch kiemelte, a többi egyház lelkészének sokkal jobban jött ez az emelés, nekik ugyanis családjukról is gondoskodni kell. A katolikusoknál a fizetést kiegészíti az úgynevezett stólapénz is, melyet az esküvők és temetések után kapnak, valamint a hívek által felajánlott misék után is van némi járandóságuk. Orosch osztja Rudolf Chmel kulturális miniszter vélekedését, mely szerint az állam és az egyház szétválasztása Szlovákiában egyelőre nem lehetséges, és nem valószínű, hogy a közeli jövőben erre sor kerülhet.

A papi fizetések kérdése persze arra az alapvető kérdésre megy vissza, hogy egyáltalán az államnak kell-e fizetnie a papokat és a lelkészeket. A Vatikánnal kötött szerződés, s ennek nyomán a többi hivatalosan bejegyzett egyházzal aláírt tükörszerződés után azonban erről felesleges vitát nyitni. Azon viszont érdemes elgondolkozni, igazságos-e, hogy az olykor több száz ember (lelki) vezetésével megbízott, a legkülönfélébb szervezőmunkákat végző, oktatással is foglalkozó szakemberek minimálbérnél alig nagyobb illetményt kapnak.