Milliárdok menekültekre

Az Európai Bizottság 2,4 milli-árd eurós támogatást hagyott jóvá a 2014–2020-as idő-szakra 19 EU-tagország megsegítésére, hogy javítsák a menekültek befogadását szolgáló kapacitásaikat, illetve a határaik biztonságát.

A támogatás fő kedvezményezettje Olaszország és Görögország 558, illetve 474 millió euróval. A konkrét programokra szánt első kifizetéseket rövidesen utalják. A többi kedvezmé-nyezett: Spanyolország (528,1 millió euró), Svédország (154 millió), Magyarország (61,4 millió), Bulgária (72,7 millió), Ciprus (74 millió), Ausztria (26,5 millió), Észtország (35 millió), Finnország (52,9 millió), Írország (9,2 millió), Litvánia (17,2 millió), Luxemburg (7,5 millió), Málta (74,6 millió), Lengyelország (69,3 millió), Portugália (38,6 millió), Románia (98,4 millió), Szlovákia (13 millió), Szlovénia (41 millió).

Heti 36 font

A menedékkérőknek adott segély alapján nem igaz, hogy Nagy-Britannia különösen vonzó célország, van ország az Európai Unióban, amely több pénzt ad nekik – írta a The Guardian című lap, cáfolva több brit kormánypolitikus véleményét.

Nagy-Britanniában heti 36,95 fonttal segítik a menedékkérőket, de eltiltják őket a munkavállalástól. Franciaországban ennél magasabb, heti 56,62 fontos összeggel támogatják őket. Németországban és Svédországban – ahová a legtöbb menekült vágyik – heti 35,21, illetve 36,84 fontos segélyt kapnak.

Németországot, Franciaországot, Svédországot és Olaszországot sokkal jobban sújtja a menekültválság a The Guardian szerint, és a népességarányhoz viszonyítva Nagy-Britanniánál Belgium, Hollandia és Ausztria is rosszabb helyzetben van. 2015-ös adatokat is számításba véve pedig még a gazdasági válságtól sújtott Görögország is sokkal jobban megszenvedi a válságot.

30% gazdasági menekült

A brit politikusok állításával szemben a The Guardian szerint az sem igaz, hogy a bevándorlók többsége gazdasági menekült. Az ENSZ adataira hivatkozva a lap arról írt, hogy a Földközi-tengeren át idén Európába érkezett menekültek 62 százaléka Szíriából, Eritreából és Afganisztánból jött. Ezek pedig háború dúlta, diktátori elnyomástól vagy vallási szélsőségességtől szenvedő országok – Szíria esetében mindhárom –, így állampolgáraiknak majdnem minden esetben jogosultak a menekültstátusra. A dárfúri, az iraki, a szomáliai és a Nigéria bizonyos részeiről érkező menekülteket is beleszámítva a gazdasági menekültek valós aránya 30 százalék alá csökken, és az afrikai menekülteké is jóval 50 százalék alatt van a The Guardian szerint.

A 200 ezer menekült a 740 milliós Európa népességének 0,027 százalékát jelenti, így a The Guardian szerint egyelőre nincs alapja az arról szóló kijelentéseinek, hogy a menekültek veszélyeztetik az európai életszínvonalat. Az Európai Unió területénél százszor kisebb, mindössze 4,5 millió lakosú Libanonban 1,2 millió szíriai menekült tartózkodik. „Libanonban menekültválság van. Nagy-Britanniában nincs” – írta a lap.

Menekültmenedzserek

Németországnak hosszú távú feladata lesz az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám kezelése, ezért minél előbb be kell vezetni egy új szakmát, a menekültmenedzseri foglalkozást – sürgeti a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB). A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint a 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség szerint az új szakma vonzó lehet a fiataloknak, akik részt akarnak venni a befogadás német kultúrájának formálásában. A menedzsereknek a jogi jártasság mellett az idegen kultúrák közötti közvetítésre is alkalmasnak kell lenniük, mert a menekültek különböző csoportjai között konfliktusok vannak. (MTI)