Miért sikít a szél?

Kifejezetten nem kerülték egymást, csak éppen nem szerették magukat bizonytalanul és zavartan. A konzervatív atya és a liberális apuka emlékeztek még valamelyest a gyerekkor önfeledt szélhámosságára, amikor még felelőtlenül cikázhattak véleményről véleményre. Mára már a merev hovatartozás búzája elvált a nyitottság és kíváncsiság ocsújától. Mégis úgy érezték, egyszer majd közösen mondanak ki egy nagy titkot, találkozásaik ezért a lét félszeg mesterdetektíveit ébresztették fel bennük. Egy parkban botlottak egymásba, kezükben könyv szorongott. Böngészték lépteik fölött a könyvet, így orruk szinte összeért, mikor meglátták egymást. Kibuktak a szavak. – Tudod mi ennek a könyvnek a címe?– kérdezte lelkesen az apuka. – Tudod mi ennek a könyvnek a célja? – kérdezte merőn az atya. – Mese a vakondról, aki szerette volna tudni, ki kakált a fejére – apuka így. – Előszóban magyarázza meg Laci bácsi a nagyapa-költő, hogy verseinek célja „játszva, szórakoztatva, észrevétlenül tanítani” – így az atya. – Csemege! A vakond kidugja a fejét a földből és barna, hengeres, kolbásszerű tárgy pottyan a fejére. Földühödik. Nyomozni kezd. „Ki kakált a fejemre?” – hadar az apuka.– Minden alkalomra találsz benne tanulságos, érthetően fogalmazott verseket. Látod a focizó fiúkat, milyen jó lenne, ha édesapjuk otthon elolvasná nekik ezt a költeményecskét. „Futballozó kisgyerekek/ betörtek egy ablakot./ A cserepek ott csúfítják/ füves-kavicsos parkot./ Szól egy bácsi: jó gyermekem/ szedjed össze cserepet!/ »Nem szedem, mert megvágom/ közben az én kezemet!«/ Járókelők jönnek-mennek,/ zúzódik a törmelék,/ mi eddig csak pár darab volt,/ millió lett a cserép” – szavalt komolyan az atya. „A dühös vakond faggatja az állatokat, ki tehette? Azok persze mind tagadták. Az atya nem hagyja magát: „A vége mi lett? A játszótér/ tele apró üveggel,/ futballozni, fogócskázni/ ily terepen ki sem mer./ Ami szemét, rendetlenség,/ rögtön vigyük Kukába,/ késedelmes rendcsinálás/ később mindnyájunk kára.” – És az a legjobb, hogy a legyek oldják meg a problémát. Pozitív, hasznos szereplők, szakértők. Addig vizsgálják a vakond fejére pottyant végterméket, míg rá nem jönnek, csakis a hentes kutyájáé lehet – rajzolja meg lázasan apuka a lényeget. Az esetet boldogan megoldó vakond kibújt a könyvből, kézen fogta apukát és hazaugrabugráltak. A példás család tagjai, akik mindenre találnak megoldást, kibújtak a könyvből, belekaroltak az atyába és hazasétáltak. Este a két hároméves kislány, kiknek a könyveket szánták, apjuk elé álltak és egymástól függetlenül, ezt kérdezték: – Miért sikít a szél?