Mi volt Šátek bűne?

Kedden menesztették Jozef Šáteket! Egyeseket felháborított, másokat meglepett a hír, megint mások fellélegeztek. Sokakat gondolkodóba ejtett a dolog, s némi töprengés után rádöbbentek: lényegében számítottak rá, de lelkük mélyén bíztak benne, talán mégsem fog bekövetkezni.

2003 nyarán Mikuláš Dzurinda kormányfő bejelentette: létezik egy, az ország és az SDKÚ lejáratásán munkálkodó titkos csoport, melyet közelebbről csak a megfelelő helyen és időben az arra hivatott személyeknek volt hajlandó jellemezni. E csoportnak tagja volt Ján Mojžiš, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója és Jozef Šátek, a súlyos bűncselekményeket vizsgáló, korrupcióellenes alakulat vezetője, aki politikai hovatartozástól függetlenül bárki ellen eljárást indított. Sőt a csoport tagja a SME főszerkesztője is. Ez utóbbi megjósolta, hogy a csoportocskaügy célja Mojžiš menesztése. Az igazgatót le is váltották. Dzurinda kitérő, mindenféle találgatásokra okot adó válaszaival nem volt képes meggyőzni a nyilvánosságot döntése helyességéről. Szűkszavúan ismételgette: az NBÚ igazgatója elveszítette bizalmát, mert itt és ott intrikált ellene! Mojžiš természetesen védekezett, s végső soron őérte sem mernék sokan tűzbe tenni a kezüket, ám egyik kijelentése figyelemre méltó: leváltásának csak akkor van értelme, ha a következő áldozat Jozef Šátek lesz, mert tevékenységével ő is sokak politikai és gazdasági érdekeit sérti. Mojžiš jóslata ugyancsak valóra vált – az, hogy erre csak több hónappal a csoportocskaügy után került sor, nem változtat a tényen: a nyomozótiszt elveszítette főnöke bizalmát, s a belügyminiszter olyan érveket használ, mint Dzurinda a Mojžiš-ügyben. Azaz Šátek emberileg nem felel meg, intrikákat sző. A nyilvánosság előtt ő sem hajlandó többet elárulni, ő is csak a megfelelő helyen – ez esetben a parlamenti védelmi bizottság előtt – magyarázkodott.

Nem feltűnően sok a hasonlatosság a két eset között? Véletlen egybeesés? Miért éppen most kellett leváltani Šáteket, ha állítólag már 2001-ben intrikált? A keddi bejelentés után a szaktárca azonnal – még az esetleges rossz értelmezés előtt – visszautasította a döntés okainak félreértelmezését. Vagyis számítottak rá, hogy a sajtóban kételyek merülnek fel, s talán maguk is érzik, hogy érvelésük sántít. Ennek több oka lehet, például elhamarkodottan váltották le Šáteket – anélkül, hogy végiggondolták volna, milyen lavinát indíthat el e közkedvelt, becsületességéről ismert nyomozó félreállítása. Lehet, hogy megérdemelte, mert a látszat csal, és lényegében sötét alak, ám ezt az embereknek el kell tudni magyarázni, s Palko e téren – akárcsak Dzurinda annak idején – az első körben csődöt mondott.