Mi lesz az orosz egyházak elkobzott földjeivel?

Az orosz parlament felsőházának vezetői azt javasolják, hogy még az ősz folyamán dolgozzanak ki törvényt az orosz ortodox egyháztól, illetve a többi történelmi egyháztól 1917-ben elkobzott földek visszaadására. A kezdeményezés máris vitákat váltott ki. A felsőház alelnöke megbeszélést folytatott II. Alekszijjal, egész Oroszország és Moszkva pátriárkájával, és sietett leszögezni, hogy nem a földek teljes tulajdonjogának visszaadásáról van szó, hanem csupán az ingyenes földhasználat lehetőségéről. Rámutatott, hogy a mezőgazdasági földek adásvételét lehetővé tevő új földtörvény nem rendelkezik az egyházak történelmi földjeinek tulajdonjogáról, sőt az egyházak által jelenleg használt földek jogi státusát is kérdésessé teszi. Jelenleg az egyházak ingyenesen használhatják e földeket, de a 2003. január 1-jén életbe lépő földtörvény alapján bérleti díjat követelhet a tulajdonos.

Az orosz államiság alapját képező ortodox egyház jelenlegi nem túl kedvező anyagi helyzete teszi lehetővé, hogy az Oroszország történelmi hagyományaitól idegen, jóval gazdagabb vallási szervezetek aktívan terjeszkedhetnek az országban. II. Alekszij kedvezően vélekedett a kezdeményezésről, és kész az együttműködésre, akár egyházközi alapon is.

Oroszország történelmi egyházai közül az ortodoxnak volt a legnagyobb földbirtoka, de az 1917-es bolsevik forradalom után államosították az összesen hárommillió hektárra kiterjedő földet. A többi történelmi egyház 100-300 ezer hektár körüli földet birtokolt.

A korábbi egyházi földek visszaadása több problémát is felvet. Egyrészt kérdéses, hogy az ortodox egyház képes-e megbirkózni hárommillió hektárnyi föld megművelésével, illetve hajlandó-e magára vállalni ezért a felelősséget. Másrészt a tulajdonjog visszaadása precedenst teremtene, amelynek alapján a bolsevikok által elkobzott földek más tulajdonosai is visszakövetelhetnék korábbi földjüket. A probléma másik oldala az, hogy jogilag milyen formában és milyen szinten határozzanak az egyházi földekről.