Mert nekünk olyan jó

Nekünk van a világon a legjobb dolgunk! Ezt komolyan gondolom. Hétvégén Budapesten jártam a barátaimnál, akiknek arra a kérdésére, hogy hogyan áll most Szlovákia, csak annyit tudtam válaszolni: Soha jobban. Hol talál az ember még egy olyan országot, ahol a kormánykoalíció legnagyobb problémája az abortusz? Sokáig azért irigyeltem a magyarországi közéletet és politikát, hogy ott nagyon gyakran komoly, elvont dolgokról voltak képesek vitatkozni, nálunk meg mindig csak olyan földhözragadtak, olyan egyszerűek voltak a viták, miként és valójában kitől kaphatott Vladimír Mečiar sok milliós kölcsönt, vagy jó vasutas volt-e Mikuláš Dzurinda, illetve mennyit is kell fizetni Ivan Saktornak egy jól megszervezett útlezárásért. Na most végre itt az igazán jó téma. A kórháztörvény szinte teljesen a háttérbe szorult, az egységes adórendszer már senkit sem érdekel, végre mindenki filozófiai magasságba emelkedett, s innét próbálja meggyőzni a másikat. Mert ugyebár ez történik, nemde? A katolikus politikusok nemcsak egyszerűen a tízparancsolatra hivatkozva mondják ki: Ne ölj! Komoly egyház-filozófiai érveléseket hallhatunk, melyeket Aquinói Szent Tamás, vagy Szent Ágoston, Hippó püspöke is megirigyelhetne. A másik oldal is legalább ennyire művelten adja elő gondolatait. Még véletlenül sem mondja egyetlen, magát liberálisnak valló politikus sem, hogy hát kérem itt a szavazatokról van szó, mert azt szeretném, ha az én pártom nem olvadna el, mint az SOP, meg az SDĽ, akiket megtört a keresztény érzelmű fölény. A liberálisok is gyakran felemlegetik Jean-Jacques Rousseau-t, meg az egyén önrendelkezési jogát. Szóval megy ez itt, ahogy kell. Meg ugye itt van a mi drága elnökünk, a kommunista neveltetésével és katolikus erkölcsével. Na ő aztán már teljesen tisztában van az egész probléma mélységével. Csak annyit mond: Nem szeretném az ANO törvénytervezetét az asztalomon látni, mert féltem a koalíciót. Ő bizony nem kertel. Este megrágja, végiggondolja, megbeszéli szakértői népes táborával a gondokat, s úgy dönt, csak ennyit kell mondania. Pont. Jövök haza Budapestről, nagy önelégülten, hogy már megint megmondtam a haveroknak a tutit, amikor hazaérek, bekapcsolom a tévét, egyik magyar csatorna műsorán Czeizel Endrét faggatják arról, vajon milyen előnye is van annak, ha előre megválasztják a gyerek nemét, illetve mire is jó pontosan az őssejtek levétele, és melyiket mikor is kellene engedélyezni. Na ők meg már itt tartanak.