Merkel túrázni ment – Berlinben nincs kormányváltó hangulat

Ez is illusztrálja, mennyire fontos minden, ami Berlinben történik. A legfrissebb információ az, hogy a kancellár szabadságra ment, tizennyolc napra. Ez azért lényeges, mert nem egész két hónap múlva, szeptember 22-én tartják a parlamenti választásokat, s ilyen körülmények között más európai politikus aligha merné otthagyni a fővárost, inkább gőzerővel kampányolna. Angela Merkel elképesztően magabiztos. Okkal. Nincs elemző, aki ne a CDU fölényes – de nem abszolút – győzelmét jósolná, az pedig szinte megkérdőjelezhetetlen, hogy ismét ő lesz a kancellár. Földrengésnek kellene történnie ahhoz, hogy a szociáldemokraták (SPD), akik a Zöldekkel együtt szeretnének kormányozni, átvegyék a hatalmat. Merkel túrabakancsa tehát optimista üzenet a jobboldali választóknak, a CDU/CSU–FDP kormánykoalíció ugyanis 46 százalékon áll, jóval a 34 százalékos ellenzék, az SPD–Zöldek előtt. Eközben a kancellár asszony az egyik leggyakrabban bírált európai politikus, kap hideget-meleget odahaza és külföldön egyaránt. A francia és különösen a dél-európai – olasz, spanyol és főleg görög – németellenességnek ő a fő céltáblája, a Hitler-bajuszos karikatúrák szenvedő alanya. Odahaza pedig, miután – szokatlan módon – vezető kampánytéma lett a Snowden-botrány, ellenfelei azzal vádolják Merkelt, tudott arról, hogy az amerikai NSA németek millióit is lehallgatja, mégsem lépett fel a német állampolgárok emberi jogainak védelmében. Az ügy itt nagyobb hullámokat ver, mint más EU-országokban. Egyrészt azért, mert a náci Gestapo és a keletnémet Stasi emléke elevenedik fel, másrészt azért, mert kiderült: az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége nagymértékben érinti Németországot, és szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között. A német kormány hivatalos álláspontja: csak Snowden kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Egy múlt heti felmérés szerint a lakosság 78 százaléka ezt nem hiszi el, és 70 százalék elégedetlen az ügyben tett kormányzati lépésekkel. Ezek után jöhetne a következtetés: a Snowden-ügybe akár bele is bukhatnának a folyamatosan védekezni kényszerülő kereszténydemokraták, és személyesen Merkel, aki nem adott igazán elfogadható magyarázatot. De ez nem igaz: a legutóbbi felmérés szerint a Snowden-ügy kirobbanása óta a CDU/CSU népszerűsége még nőtt is egy százalékponttal, 42 százalékra, az SPD a Zöldek nélkül 25 százalékon áll. Erre az lehet a magyarázat, hogy a németek általában elégedettek, amit két tegnapelőtti hír illusztrálhat. Gyarapodott a német háztartások pénzvagyona az idei első negyedévben. A Bundesbank közölte: az első negyedév végére a német háztartások készpénzben, értékpapírban, bankbetétekben tartott és biztosítókkal szembeni követelésekből álló likvid vagyona 4992 milliárd euróra, rekordértékre nőtt. Csúcsot dönt a német fogyasztói bizalmi index is: 7,0 pontra nőtt, 2007 szeptembere óta ez a legmagasabb érték, és azzal biztat, hogy a háztartások növekvő kiadásai ellensúlyozzák a gyengülő exportkeresletet, és felgyorsítják a hazai össztermék növekedési ütemét Európa legnagyobb gazdaságában. Ezért túrázgathat nyugodtan a hegyekben a kancellár.És még valami a Snowden-üggyel kapcsolatban: az SPD-vezérkar már behúzta a szarvait, mert rájött, bumerángként üthet vissza, ha nagyon szívóskodik. Az USA 9/11 után fokozta a titkos adatgyűjtést, együttműködve az európaiakkal, főleg Berlinnel. 2001-től 2005-ig SPD–Zöldek kormány volt hatalmon, 2005–2009 között pedig CDU/CSU–SPD nagykoalíció. Vagyis 12 éve minden német kancellár és hírszerzési főnök tudott az NSA adatgyűjtéséről.