Méregdrága cirkusz

A kormányfő a legközelebbi választások előtt újra verheti a mellét, hogy mennyi mindent tett a szavazókért. A Smerre pedig emberek tömegei szavaznak majd, akik képtelenek felfogni, hogy a bankok ellen folytatott harc csak egy nagy cirkusz.

A szlovákiai pénzintézetek betétállományuk 0,4 százalékának megfelelő bankadót fizetnek, ami ugyan első hallásra nem tűnik soknak, tény azonban, hogy a befizetett összeg a teljes vagyonukhoz képest tízszer olyan nagy, mint azokban az uniós tagállamokban, amelyekben szintén bevezették a bankadót. A pénzintézetek persze minden lehetséges fórumon tiltakoznak, arra hivatkozva, hogy ez milyen súlyos érvágás számukra.

Hogyan csapódik le ez a gazdálkodásukon? A jegybank legújabb, e héten közzétett elemzése szerint a szlovákiai pénzintézetek tiszta nyeresége az idei év első öt hónapjában elérte a 255 millió eurót, ami csaknem 6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Tavaly éves szinten 557 millió eurós profitot produkáltak, ami több mint 11 százalékos növekedésnek számított. Hogy ez sok vagy kevés, arról persze vitatkozhatunk, tény azonban, hogy az iparvállalatok többsége épp csak kezd magához térni a gazdasági válság okozta sokkból, és a többségük örülne, ha ennyivel gyarapíthatná a nyereségét. Ha a bankadó valóban olyan nagy teher a pénzintézetek számára, hogyan tudják ilyen mértékben növelni a profitjukat?

A kérdésre maguk a bankok adják meg a választ, elismerve, hogy a kamatkülönbözetből származó bevételeik csak az idei év első öt hónapjában nagyjából 7 százalékkal nőttek. Míg a betétek után járó kamatok a nyugat-európai eurózónás országokhoz hasonló szinten vannak, vagyis a nullához közelítenek, nálunk a hitelkamat továbbra is az egyik legmagasabb egész Európában. A jegybank adatai szerint a fogyasztási hitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója tavasszal Szlovákiában meghaladta a 14 százalékot, míg tőlünk nyugatabbra 10 százalék körül mozog. A legfrissebb adatok szerint a szlovákiai bankok pénzügyi szolgáltatásai csak az elmúlt hónapban 4 százalékkal drágultak, így nem kérdés, hogy a bankadót kik fizették meg.

A cirkusz az esetek többségében nincs ingyen, a minőségi társulatok pedig borsos árat kérnek a bemutatójukért. Márpedig a népi hőst alakító Fico-kabinet, valamint az őket ért hatalmas károk miatt szomorkodó bankok valóban élethűen játsszák a szerepüket, hiszen a választók többsége gondolkodás nélkül bedől nekik. A gond csak az, hogy ma már csak az emberek töredéke teheti meg, hogy nem vesz részt a cirkuszi bemutatón, a pénzt így azokon is behajtják, akik ugyan látják az átverést, a mutatványosoknak járó vastapsban azonban elveszik a hangjuk.