Megszakításpróba

Elvetélt ötletnek bizonyult három kormánypárt ötlete, hogy addig ne tárgyaljanak a képviselők az abortusztörvényről, amíg az alkotmánybíróság nem hozza meg döntését az ügyben. Pedig úgy tűnt, a halogatás nagymestere (értsd Mikuláš Dzurinda kormányfő) olyan megoldást talált a probléma elhessegetésére, hogy azt mindegyik koalíciós párt el tudja fogadni. De mégse tudja. Ez az első eset, hogy a miniszterelnök beleesett a saját maga ásta csapdák egyikébe. Az Új Polgár Szövetsége (ANO) nem ette meg, ismeri a sunnyogást.

Kis országunkban a koalíciós szerződés megkötése időpontjában a terhesség 12. hetéig lehetett abortuszt elvégezni, a beavatkozáshoz nem kellett hivatkozni egészségügyi okokra sem. Ezt kiegészítette még egy miniszteri rendelet, amely megengedi a művi terhességmegszakítást a 24. hétig is a magzat genetikai hibája esetén. A törvény azon részét, amely komoly egészségügyi okok nélküli abortuszt engedélyez, továbbá a rendeletet megtámadta az Alkotmánybíróságon a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Az ANO pedig beterjesztett egy törvénymódosítást, amely a rendeletet törvényerőre emelné, mondván, csak konzerválja a koalíciókötés idején érvényben levő helyzetet, hiszen akkor a művi terhességmegszakítás engedélyezett volt, vagyis nem akarja megváltoztatni az alapszituációt, azt valaki más akarja elérni. Fogadjuk el.

Sem a KDH, sem az ANO természetesen nem ismeri be, hogy nyakig merült a koalíciós válságban, pontosabban robbantott. A KDH szerint teljesen rendben van, hogy Alkotmánybíróságra adtak valamit, ami nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, vagyis annak az emberi élet védelméről szóló részével. Fogadjuk el.

Erre jött a három kormánypárt – az ANO kivételével, amely ebben a kérdésben nem túl elegánsan az ellenzékkel szövetkezett –, és beterjesztett egy javaslatot, hogy ne tárgyaljon a parlament a művi terhességmegszakításról, amíg az Alkotmánybíróság nem hoz döntést. Fogadjuk el.

De miért nem fogadta el az ANO? Mert jól ismeri Dzurindát, pontosan tudja, hogy finom ráhatással az Alkotmánybíróság akár három évig is vajúdna az eredménnyel. Az ANO-nak pedig most már arculatáról, létéről van szó, ott lebeg a szemük előtt az SOP esete a süllyesztővel.

(az MKP figyelmébe: lassan kezdődik a kedvezménytörvényügy, így csak finoman bánjunk azzal, aki egyedül maradt)