Megosztottak az európai muszlimok

Szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége, mintegy kéthar-mada és az aktív kisebbség között – olvasható a Migráció-kutató Intézet elemzésében.

Az Integráció tesztje Brüsszelben címmű elemzésben a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve az intézet. Brüsszel az EU és a NATO székhelye, stratégiai jelentőségű város, amelyben becslések szerint a muszlimok 2030-ra többségbe kerülnek.

Az egyik legfőbb megállapítás szerint a muszlim csendes többség szívesen látna olyan iszlámértelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve a társadalmi kérdésekről, etikáról folytatott párbeszédet a más vallásúakkal.

Az előző csoporttal szemben van egy aktív kisebbség, amely szilárdan hisz a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban. Nagy gond, hogy e jelenséggel szemben passzív a muszlimok csendes többsége.

A többség–kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli azokat. A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne erre.

Az elemzés kísérletet tesz az Európa-szerte egyre erősödő álláspont igazolására is, hogy az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, ha inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett. Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni – áll az elemzésben.