Megoldatlan észt–lett–orosz határkérdés

Észtország és Lettország – és ezáltal az Európai Unió – területének egy része ma is orosz megszállás alatt van az észtek és a lettek szerint. A 60 év óta létező probléma feloldására tett új javaslatot a napokban az orosz fél, a kezdeményezés sikere azonban már most megkérdőjelezhető.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint Oroszország hajlandó újra kezdeni a tavaly zsákutcába jutott, az új határszerződés megkötéséért folyó tárgyalásokat a két balti országgal. Elengedhetetlen előfeltételül azonban azt szabta meg az orosz külügyi tárca vezetője, hogy „jóformán tiszta lappal kezdjük meg, és ne legyen semmi pluszfeltétel.”

Lavrov kijelentette: Oroszország azért kényszerült visszavonni a tavalyi megállapodást, mert az észt fél hozzátette a dokumentumhoz az „Oroszország számára elfogadhatatlan” klauzulákat. Ilyen klauzula Oroszország szerint az észt törvényhozás, a Riigikogu által az új határszerződés preambulumához hozzátett megjegyzés, amely közvetve utal az 1920. évi észt–orosz határszerződésre, valamint az 1940-ben bekövetkezett szovjet megszállásra.

Hasonló vádat fogalmazott meg az orosz külügyminiszter Lettország ellen is: elítélte a lett politikusok azon követelését, hogy Oroszország – cserébe a kedvező határszerződésért – ismerje el a szovjet megszállás tényét.

Észtországban tavaly nyáron a kormány, a parlament és Arnold Rüütel köztársasági elnök is jóváhagyta az egyébként az ország alkotmányát sértő egyezményt. Június 27-én Oroszország kijelentette: a fenti klauzulák bevezetése miatt visszavonja az aláírását. Lettországban nem is jutott el ratifikálásig a dolog, mivel az ottani politikusok – eltérően észt kollégáiktól – nem merték ignorálni a szavazópolgárok java részének az alkut erősen ellenző véleményét.

Az észt külügyminisztérium visszautasította Lavrov javaslatát, mondván: Észtország már túl van a ratifikáláson, és nem tartja szükségesnek a tárgyalások újrakezdését.

Az EU-tól eddig nem kapott támogatást a határkérdés ügyében a két balti ország, sőt Brüsszel többször is ratifikálásra szólította fel Oroszországot. Az egyezmény végleges jóváhagyása esetén Észtország és Lettország a területének 5,2, illetve 3 százalékát veszítené el.