Megmenthető a brit unió? – egy hét múlva népszavazás Skóciában

MTI-ELEMZÉS

Megmenthető-e a 307 éves brit unió, vagy megtörténik a jövő csütörtöki skóciai függetlenségi népszavazáson az, amit Londonban egészen az utóbbi napokig elképzelhetetlennek tartottak: Skócia elszakad Nagy-Britanniától. Az elszakadást ellenzők a kampány kezdete óta kényelmes – sokáig kétszámjegyű – előnyben voltak, ez azonban egyetlen hónap alatt elenyészett. Egyik közvélemény-kutató azonban már a függetlenségpárti tábor minimális előnyét mutatta ki, alaposan megtépázva a fontot és a skót nagyvállalatok részvényárfolyamait. A fejlemény felforgatta a londoni politikai menetrendet is: a három legnagyobb politikai párt vezetője, David Cameron miniszterelnökkel az élen bejelentette, hogy Skóciába utaznak és bekapcsolódnak a brit unió megmentését célzó kampányba.

Sok millió fontos kérdés

A tapasztalatok alapján a közvélemény-kutatási olló ilyen csattanós bezárulásának egyik fő oka – Cameron népszerűtlensége mellett – éppen az lehet, hogy a „terepen” visszafelé sülhetett el a függetlenségellenes tábor stratégiája, amely a skót elszakadás esetére apokaliptikus gazdasági-pénzügyi következményeket helyez kilátásba. A fő ütközési pont az, hogy mivel fog fizetni Skócia a függetlenség első napjától, hiszen a font további közös használatától London mereven elzárkózik. Skócia elvileg egyoldalúan is használhatná a fontot, ugyanúgy, ahogy például Panama használja az amerikai dollárt, de elveszítené a brit jegybank végső hitelforrásként nyújtott stabilitási garanciáit.

A glasgow-i utcát az ilyen szakzsargon hidegen hagyja. A legnagyobb skót városban általában a taxisofőrt tekintik a közvélemény kimondójának. Az MTI tudósítója a glasgow-i taxikban vagy sajnálkozó nevetéssel, vagy indulattal találkozott válaszként ezekre az érvekre. „Miről beszél, Sir? Itt az olaj, az a mi olajunk, abból majd kiválóan megélünk. Csak azok ott Londonban most ellopják tőlünk, 300 milliárd font értékű olajat loptak el eddig” – mondja egy levegővétellel a taxis. „De mi lesz a fonttal?” „Mi lenne, maga is ezzel jön? Akármit beszél Darling, megtartjuk a fontot, ki veheti el tőlünk” – fakad ki a sofőr. Alistair Darlingra, a függetlenné válás ellen küzdő kampánycsoport, a Better Together (Jobb együtt) vezetőjére utalt. Darling kampánystratégiájának központi eleme, hogy Skócia elveszítheti a fontot, ha az elszakadásra voksol.

No thanks, Yes Scotland

A No thanks – Köszönjük, de nem kérünk belőle – ez a skót függetlenségellenes kampányt irányító Better together (Jobb együtt) szerveződés hivatalos jelszava. Glasgow-ban azonban jól láthatók a független Skócia eszméje iránti vonzódás megnyilvánulásai is. A kirakatokban egymást érik a Come on Scotland és Yes Scotland feliratú lelkesítő plakátok, sok autó rendszámának sarkában nem az unió csillagaival ölelt GB, hanem a SCO országjelzés virít a Skócia mártír védőszentje, Szent András fehér keresztjével ellátott kék skót zászlón, a bevásárlóutcákon pedig gyakoriak a kék színekre pingált arcok.

A függetlenségellenes kampány irányítói szerint a skót–angol határ ellenőrzött, tényleges országhatárrá válik. A skótok nem utazhatnának szabadon az Európai Unióban, és sokan megkérdőjelezik, hogy Skóciát később egyáltalán felvennék-e az unióba önálló tagállamként.

Douglas McWilliams professzor, az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég elnöke – aki maga is skót – tanulmányában közölte: a független skót állam megteremtésének közvetlen és azonnali induló költsége 2,4 milliárd font lenne, ami jelentős költségvetési terhet róna az alig 5 milliós ország kormányára. A professzor szerint előállhat az a „mélyen ironikus” helyzet, hogy Skócia már függetlensége első napján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy függetlenné válása esetén Skóciára legalább öt olyan kemény év vár gazdasági szempontból, amilyent az ország a két világháború közötti időszak óta nem élt át.

Már menekül a tőke

Jelentős tőkekivonás kezdődött a skót gazdaságból a függetlenségpárti erők látványos előretörése nyomán – írta a tegnapi Financial Times. A brit gazdasági lap szerint az alapkezelők, nyugdíjalapok és más pénzügyi szolgáltatók máris fontmilliárdokat telepítettek át, főleg Angliába. Az idegesség jele az is, hogy az utóbbi időben a skóciai kereskedelmi ingatlanügyletek szerződéseibe kilépési záradékok kerülnek be, lehetővé téve a vásárlóknak a tranzakció felmondását vagy az árak újratárgyalását arra az esetre, ha a népszavazáson a skót választók a függetlenségre voksolnak – írta a Financial Times ingatlanszektorbeli tanácsadókat idézve. Londoni pénzügyi elemzők is felhívták a figyelmet arra a kockázatra, hogy a betétesek, sőt maguk a bankok is „elmenekülhetnek” Skóciából, ha a népszavazáson az elszakadásra voksolók győznének. A legnagyobb skóciai bankok is távozhatnak, ha bizonytalanná válik, hogy továbbra is támaszkodhatnak-e a Bank of England likviditásforrásaira.