Matekból haladó

Világéletemben totál antitalentum voltam matematikából. Addig még rendben volt, hogy összeadás, kivonás, szorzás, osztás. E négy műveletig értettem, mi a matematika. De aztán jöttek az egy- és kétismeretlenes egyenletek, a négyzetek, köbök és gyökök, s ott megakadtam. A logaritmusról már nem is beszélek, még inkább nem a numerikus számításokról. Az nálam üres halmaz. S akkor ne említsem azt, hogy ma már összeadni meg kivonni is csak papíron tudok, azt is nehezen, hosszasan, az ujjaimmal besegítve... igaz, beszereztem egy húzogatós, gombos számológépet, de azt mindenhova nem vihetem magammal. Na, most ilyen alapokra kínálják nekem a hosszú élet matematikai képletét! Mivelhogy már ilyen is van. Brit tudós állította fel, és a formula segítségével bárki kiszámíthatja esélyeit, s azt is megtudhatja, miben kell változtatnia, hogy növelje éveinek várható számát. A képlet számos tényezőt vesz figyelembe: az élettartam-hányados, vagyis a Q = [(GxO)+ A+N+R+Ms+Hm] / I, ahol a G a genetikai, azaz családi örökséget, az O az optimizmust, az A az aktivitást, az N az étkezést, az R az emberi kapcsolatokat, az Ms a pénzügyi helyzetet jelenti, a Hm az egészségről való gondoskodást, az I pedig az egyén impulzív voltát takarja. Az évek számát meghatározó tényezőket egy tízfokú skála alapján számszerűsítik, s az adatokat behelyettesítik a képletbe. Megijedtem, hogy már megint egy újdonság, amelyről lemaradok, mivel én ilyen bonyolult képlet alapján biztosan nem fogom tudni kiszámítani az esélyeimet. Aztán tessék, a végén kiderül, hogy matematikai zseni vagyok! Gombos számítógépemen ugyanis kihúzogattam, hogy e matematikai formula szerint én már nem is élek, pontosabban csak úgy vagyok. Mert bizony a tényezőim elég kiábrándítóak. Különösen, ami az Ms-t illeti. Ez aztán nagyban befolyásolja az O-mat, amiatt elhanyagolom a Hm-emet, ettől aztán nem jó az N-nem, ami az A-mra van nagy befolyással, és hát hogyan legyen ezek után I-m. Na, bumm, kellett belevetnem magam a számolásba! Hát nem volt jobb nekem, amíg matematikai antitalentum voltam, és a képletek semmit sem jelentettek számomra?! Akkor nem tudtam volna kiszámítani a Q-mat, vagyis az élettartam-hányadosomat, és addig élhettem volna, amíg meg nem halok.