Mártírok útja – a dzsihádizmus lényege

A fiatal dzsihádisták halálke-resése és a mártíromság eléré-se a globalizált terrorizmus lényege, nem pedig az iszlám – véli Olivier Roy francia polito-lógus, iszlámszakértő.

A dzsihád és a halál címmű könyve kapcsán Franciaországban tudományos vita folyik a radikalizmus iszlamizálódásának elméletét képviselő Olivier Roy és az iszlám radikalizálódását valló Gilles Kepel között. Utóbbi szerint a dzsihádizmus lényegét jelentő erőszak az iszlám radikalizálódásából következik, míg Roy szerint a dzsihádizmus egyszerűen a radikalizmus új, modern formája. Szerinte a vallás csak ürügy a harchoz, és a múltban más ideológiák, elsősorban a marxizmus álarca mögött jelent meg. Ezért nincs értelme az iszlámban magyarázatot keresni a terrortámadásokra.

Olivier Roy egy interjúban arra emlékeztetett, hogy a politikai értelemben vett iszlamisták egy adott országban szeretnének iszlám államot létrehozni a lakosság támogatásával. A palesztin Hamásztól az észak-afrikai országok iszlamista pártjain keresztül ezt különféle módon próbálják megvalósítani, de a nacionalizmus ezekben az esetekben erősebb az iszlamizmusnál.

Ezzel szemben a dzsihádizmus, azaz a szent háborúban való részvétel a muzulmánok globális védelmére hivatkozik, nem pedig egy adott országban egy stabil társadalom létrehozását tűzte ki célul. Miután az egész világot átfogó dzsihádizmus reménytelen, a dzsihádisták apokaliptikus világlátása nihilizmusba fordul, s ez vonzza a társadalmi kapcsolatokkal alig rendelkező, leszakadó fiatalokat, akik végül a mártíromságban találnak célt.

„Testvérharc”

Roy arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati világban a radikalizmus generációs jelenség. Az Európában született dzsihádisták hatvan százaléka második vagy harmadik generációs bevándorló, 25 százalékuk pedig áttért fiatal. A szakértő szerint a generációs jelleget erősíti az is, hogy a terrorsejtek alapját testvérpárok adják, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merényletet a Kouachi testvérek hajtották végre, a párizsi merényleteket az Abdeslam fivérek irányították, Brüsszelben az el-Bakraoui fivérek voltak a hangadók. A dzsihádisták újjászületésről álmodnak, s a globális harcba vetett hit számukra több, mint egy nemzeti felszabadító harchoz való csatlakozás. A francia dzsihádisták fele korábban kisstílű bűnöző volt, s mind arról álmodik, hogy felrobbantja magát, vagy öldöklés közben lelövik őt. A halálkeresés a közös pont, ez viszont nem iszlamista vagy szalafista gondolat, hiszen az iszlámban egyedül Isten dönthet a halálról.

A címlapon át az édenbe

A politológus szerint a modern terrorizmus nihilista lényegének megértéséhez nem a Korán alapján kell értelmezni a dzsihádizmust, hanem a nihilista radikalizmus más formáival kell összehasonlítani. Példaként említette az amerikai iskolai lövöldözéseket, amelyeket a fiatalok előre bejelentenek az interneten, és lefilmezik magukat a támadások előtt és közben. Az Iszlám Állam kiválóan ismeri a fiatalok video- és internetes kultúráját, s az alapján felépíti azokat a negatív hősöket, akik a címlapokra kerülhetnek.

A negatív generációs forradalom a szakértő szerint a kínai kulturális forradalommal kezdődött a világban. Minden forradalom célja a régi világrend megdöntése, de a kínai forradalom volt az első, amely nem egy társadalmi osztályt, hanem a szülők generációját célozta meg. Hasonló generációs forradalom volt a vörös khmerek mozgalma Kambodzsában. A dzsihádisták nem egyszerűen szüleik ellen, hanem a szüleik „rossz iszlámja” ellen harcolnak. A szakértő szerint ezért is téves azt gondolni, hogy ezeket a fiatalokat az iszlám vonzza, és helyes teológiai oktatással deradikalizálni lehet őket. „Maga a radikalizmus vonzza őket, nem az iszlám. A dzsihádban találják meg azt, amit keresnek, az erőszakot, és nem azért, mert tévedésből rossz útra tévedtek” – hangsúlyozta a szakértő.

Véleménye szerint az Iszlám Állam az általa keltett félelemből él, de a kalifátus előbb-utóbb összeomlik, s a terrortámadások csak kis mértékben hatnak a gazdaságra, a közbiztonság megerősítése pedig mindenhol eltökélt szándék. A szakértő szerint polgárháborútól sem kell tartani, mert a dzsihádista szervezet a muzulmán fiatalok nagyon kis arányát éri el, a muzulmán lakosságot nem sikerül maga mellé állítania, miután a terrortámadásoknak muzulmánok is áldozatul esnek.