Macron bedobta a labdát Merkelnek

A jó hírek közé tartozik a karbonadó és a tranzakciós adó, vagy éppen a GAFA-adó. GAFA? Google, Apple, Facebook és Amazon. A cél, hogy a nagy szolgáltatók a számukra bevételt hozó országban adózzanak, ne pedig egy kiválasztott adóparadicsomban. Éppen ideje lenne, hogy ne csak nemzetbiztonsági kockázatot jelentsenek, hanem valamit visszaadjanak azoknak a társadalmaknak, amelyekből élnek.

Az európai ügyészség, az eurozóna külön költségvetése és a többi, korábban már be-bedobott javaslatok mellett volt egy érdekes kitétel. A banánhéj. A megerősített német–francia együttműködés, amelynek értelmében Németország és Franciaország egyesíthetné az üzleti életre vonatkozó kereskedelmi jogi és polgári jogi anyagát, és alkalmazhatná a két ország cégeire. A konkrét dátum szerint ez 2024-ben már működhetne.

Macron úgy tekint erre, hogy a Berlin–Párizs tengelyt olyannyira megerősítenék, hogy húzná magával egész uniót. A mi szempontunkból ez viszont egy háromszintű (nem is kétsebességes) unió modellje, amelynek számtalan kockázata van. Viszont egyszerűbb és vonzóbb lehet a most felállni készülő esetleges négypárti német koalíció számára: jóval egyszerűbb, mint mind a 27 tagállamot bepakolni az eurózónába. Ha e tengely épül, Merkel is meggyőzhetőbb, hogy az innovációra és fejlesztésre, kutatásra adjon több pénzt a közösbe – kettejük közös költségvetésébe. Ez politikailag talán még lecsúszhat a német liberális FDP torkán is.

Veszélyes javaslat ez, elejtett kis rövid rész az egész beszédben, de meghallhatják Berlinben. Ebből is látszik, hogy keményen harcol sok tagállam, köztük az alapító partner Franciaország is a németek kegyeiért. A visegrádiaknak szintén koalíciót kellene építeniük a hasonló méretű és helyzetű országokkal, hogy legyen esélyük ellensúlyozni a nagyok törekvéseit. Alapvető német érdek a közép-európai holdudvar megtartása, de nem szabad, hogy Párizs kiénekelje a sajtot szánkból.