Létkérdés vagy csak luxus lesz?

Peter Schutz (TV Naša) az egyik televíziós háttérbeszélgetésünk alkalmával firtatta, hogy „ugyan miért van szükség a komáromi egyetemre, hiszen a szlovákiai magyar fiatalok Magyarországon is tanulhatnak”. Hushegyi Gábor, a Komenský Egyetem magyar tanszékének oktatója sem ért egyet az egyetem elkészült tervezetével. Úgy gondolja, hogy a magyar nyelvű pedagógusképzéshez a legjobb feltételek Nyitrán adottak, és felteszi a költői kérdést, hogy képesek leszünk-e megtölteni a komáromi egyetem padsorait. Dušan Čaplovič, a Smer parlamenti képviselője meg nem nevezett dunaszerdahelyi magyarokra hivatkozva fölöslegesnek tartja a magyar egyetem megalapítását, és úgy gondolja, hogy „a komáromi egyetem hosszú ideig gyenge színvonalú, kis, provinciális intézmény lesz, ha az Akkreditációs Bizottság egyáltalán jóváhagyja a megalapítását”. Karol Seman a Sme című újságban közölt cikkében, pedig egyenesen luxusnak tartja a komáromi magyar egyetemet.

Mivel érvel az egyetempártiak tábora?

A magyar ajkú lakosság műveltségi szintje lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag. Ez a megállapítás az 1991-es és 2001-es népszámlálási adatokra támaszkodik, de nyilvánvaló abból is, hogy az egyetemeken több mint kétszer kevesebb magyar diák tanul a magyar nemzetiségű lakosság egészéhez viszonyítva, mint szlovák hallgató a szlovák lakossághoz viszonyítva. Szlovákiának egyik legnagyobb problémája a nagy munkanélküliség. Ennek legfőbb okozója a gazdasági fejlődés stagnálása. De a hazai és az európai uniós kutatások azt is kimutatták, hogy nagyon szoros összefüggés van a lakosság műveltségi szintje és a munkanélküliség alakulása között. A statisztikai hivatal februárban közzétett adatai szerint a munkanélküliek 45,9%-a alapfokú végzettségű. Az egyetemi oklevéllel rendelkező munkanélküliek számaránya alig haladja meg a 3,5%-ot. Nem a véletlen műve tehát a magyarok által lakott délvidéken a nagyarányú munkanélküliség és a nagyméretű elszegényedés. A kiutat valószínűleg a műveltségi szint növelésében kell keresni. Ezért középiskoláinkban növelni kell az érettségiző diákok számát, és biztosítani kell számukra a felsőfokú intézményekben való továbbtanulás lehetőségét. A leendő magyar egyetemnek is ez lehet az egyik küldetése.

„Szándéknyilatkozat már van, magyar egyetem talán jövő év január 1-jétől lesz” – adták hírül az újságok. A kormány ugyanis március 12-i ülésén jóváhagyta a komáromi Selye János Egyetem létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot és az alapítás ütemtervét. Martin Fronc oktatási miniszter már az Akkreditációs Bizottság elé terjesztette az egyetem tervezetét; induláskor három karból állna: pedagógiai, teológiai és közgazdasági fakultásból. Miért éppen az említett karokra esett a választás? – tehetnénk fel a kérdést. Comenius, a népek tanítója már öt évszázaddal ezelőtt megfogalmazta, hogy az anyanyelven szerzett tudás pótolhatatlan. Az anyanyelven megszerzett ismeretek tartósabbak és használhatóbbak. Hátrányba kerülnek azok a fiatalok, akiknek ez nem adatik meg. Akik az ismereteket idegen nyelven kénytelenek megszerezni. Magyar nyelvű oktatási intézményre azért is szükség van, mert ez a legfontosabb helyszíne a nyelv állandó fejlődésének. Iskolák nélkül konyhanyelvvé degradálódik, konzerválódik és elveszti „versenyképességét” más nyelvekkel szemben. Ezt a szlovákiai magyar közösség nem engedheti meg magának és remélhetőleg az ellenzők táborának sem célja a magyar nyelv konyhanyelvvé sorvasztása.

A szlovákiai magyar közoktatás kapcsán már többször elmondtuk és leírtuk, hogy „nem elég, ha egy iskola magyar, legyen minőségi is”. Ezt az elvárást csak jól képzett ta-nárokkal lehet biztosítani. A gyakorlatban viszont azzal szembesülünk, hogy iskoláinkban csaknem 30%-ot tesz ki a képesítetlen pedagógusok számaránya, és közismert az is, hogy tantestületeink nagy része „elöregedett”. Fiatalításra van tehát szükség. Olyan fiatal pedagógusokra, akik nemcsak a saját területükön jeleskednek, akik nemcsak jó matematikusok, fizikusok, vegyészek, hanem tudnak tanítani is. Akik megfelelő számítástechnikai alapképzéssel rendelkeznek, rugalmasan reagálnak a partnerek igényeire, magas fokú empátiával bírnak és egy-két világnyelvet is beszélnek. Szükség van tehát egy olyan felsőfokú intézményre, amely az említett készségekkel vértezi fel az általános iskolák tanítóit és a középiskolák tanárait. És mindezt magyar nyelven képes megtenni. A közgazdasági karra azért esett a választás, mert a szlovákiai egyetemeken éppen ezeken a karokon tanul a legkevesebb magyar diák és természetesen azért is, mert Komáromban már második éve működik a budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem kihelyezett kara, amire alapozni lehet. A teológiai kart a Kálvin János Akadémiára alapozzuk. Ez is egy adott és Komáromban működő intézmény. Az egyetembe való beépítése ezért természetesnek mondható. Az egyetem oktatási nyelve a magyar lesz, de elképzeléseink szerint egy-két tantárgyat szlovák, illetve angol vagy német nyelven lehetne oktatni. Ezzel is fejlesztve a diákok nyelvi készségeit. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról sem, hogy ez az egyetem már egy tágabb környezetben, az Európai Unióban fog működni, és végzősei az EU-s munkaerőpiacon fognak elhelyezkedni.

Az ütemterv szerint az oktatási miniszter 2003. július 15-ig a kormány elé terjeszti az Akkreditációs Bizottság által elbírált tervezetet. Július 20-ig a kormány által jóváhagyott törvénytervezetet a kormányfő terjeszti a parlament elé. A parlament valószínűleg októberben-novemberben tárgyalja meg az anyagot, illetve hagyja jóvá az egyetem alapításáról szóló törvényt. Az egyetem létrehozásának feltételezett időpontja 2004. január 1-je. Az oktatás 2004 szeptemberében indulhatna meg a már említett három karon.

„Fejünkben már felépült az egyetem” – nyilatkozta a minap Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Reményeink szerint ősszel valós formát ölthet majd az építkezés, és 2004 szeptemberében hallgatók hada foglalja el Klapka várát.

A szerző a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője.