Lenn, délen

„Tunézia” Ez virít piros betűkkel a villamoskocsi elején, pont a járatjelölés helyén. Az irány stimmel, a kassai 9-es villamos dél felé tart. Az oldala is szépen ki van pingálva tevékkel, pálmafákkal, ki tudja, tán érdemes lenne felülni, hátha Bárcot elhagyva hirtelen begyorsul, és meg sem áll az ígért afrikai célállomásig. Persze tudom, hogy egy ottfelejtett vagy fedőfesték híján békén hagyott tavaly nyári reklámhordozóról van szó, ám aki tengerpartra vágyik, szívesen álmodozik egy kicsit. Én személy szerint már azért is hálás vagyok, ha lapozgathatom az utazási irodák színes prospektusait, összevethetem a fotókat és az árakat a tavalyiakkal, és kiszámolhatom, mennyit takaríthatnék meg, ha lenne egy nyolc éven aluli gyerekem. Tunéziába például ingyen vihetném magammal. Minden utazási iroda előrukkolt valami eredetivel a nyárra, roskadozom a reklámanyagok súlya alatt, melyek tele vannak szuper árakkal, akciókkal, engedményekkel, „csak itt, csak nálunk, csak velünk” – csalogatással. Az irodák újabban saját maguk értékelik pontozás útján az egyes szállodákat, üdülőhelyeket, természetesen hatból hatot csak a legpuccosabb helyek kapnak. A nyári kínálatban kevés a városnéző, országjáró út, többnyire tengerparti „dolce far niente”, háborítatlan barnulás a homokban, esetleg fakultatív piaclátogatás szerepel az ajánlatokban. A legfelkapottabb helyek továbbra is Görögország, Mallorca, Törökország, Horvátország, újabban Bulgária, és persze Tunézia. Nekem mindegy volna, hová visz a 9-es villamos, csak 25 foknál melegebb legyen, és süssön a nap. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, mert pár napja észrevettem, hogy kedvenc villamoskocsimat rendre a szerelvény hátulján, második vagy harmadik kocsiként futtatják. Hiába, a közlekedési vállalat nem akar több csalódott utast, akik Bárc után kénytelenek szomorúan visszafordulni…