Külföldi lapok a magyar választásról

A Financial Times Orbán pártja veszít vonzerejéből a konzervatív magyar szavazók körében címmel közölt jelentést a Fidesz „rendkívüli politikai utazásáról”, s a párt 14 éves történetére tekint vissza. Idézi a birminghami egyetem magyar politikával foglalkozó egyik szakértőjét, aki szerint a Fidesz történetében „csak a kommunistaellenesség és egyfajta Európa-barátság tekinthető állandó vonásnak”. Orbán Viktor az 1994-es választások után döntő szerepet játszott a párt jobbra fordításában. A Fidesz azonban azóta is folyamatosan azzal küszködik, hogy meggyőzze irányváltásának őszinteségéről a hagyományos jobboldali szavazókat – jegyzi meg a lap, idézve a birminghami egyetem kutatóját, aki szerint a fiatal demokraták bizonyos értelemben túlzásokba estek erre irányuló igyekezetükben. A párt túlságosan messzire ment el a szélsőségek felé, stílusát sokan nyersnek és arrogánsnak tartják.

A hétfői cseh lapok nagy terjedelemben, első oldalaikon foglalkoznak a magyar választással. A Hospodářské Noviny rámutat: a választások, főként a jobboldal kampányának következtében mélyen megosztották a magyar társadalmat, s ezért az új kormánynak nagyon nehéz dolga lesz. Az egyik legfontosabb feladata a társadalmi béke helyreállítása. Az újság szerint az „új balközép kormánynak csökkentenie kellene a Budapest, Prága és Pozsony között kialakult feszültséget, amelyet Orbán Viktor Beneš-dekrétumok érvénytelenítését megcélzó követelése idézett elő”. A konzervatív Lidové Noviny szerint a szocialisták programszerűen mint „nyugodt erő” léptek fel, amelynek nem érdeke a társadalom megosztottsága, hanem azon vannak, hogy az országban normális pluralista politikai rendszer és piacgazdaság legyen.

A lengyel Rzeczpospolita szerint Orbán Viktor azzal követte el a fő hibát, hogy átvette a nacionalista retorikát, amellyel Csurka István pártjának szélsőjobboldali választóit igyekezett megszerezni, ennek árát viszont a közép szavazói tábora egy részének elvesztésével fizette meg. A Fidesz mégsem szenvedett vereséget: erős, a kormányzó erők ellenőrzésére képes ellenzék marad, amely a következő választásokon esélyesként indulhat. Magyarországon kialakult a klasszikus demokrácia modellje, amelyben két, többé-kevésbé kiegyenlített párt vetélkedik egymással. A baloldali liberális Gazeta Wyborcza szerint a választókat elkedvetlenítette a jobboldal folyamatos nemzeti retorikája, a nemzetközi pénzvilággal való ijesztgetés, az élet minden területének átpolitizálása, és mindez végül többet nyomott a latban döntésüknél, mint a gazdasági sikerek, a diákhitelek vagy a nyugdíjemelés.

Az olaszt La Repubblica úgy véli: az eredmény a váltógazdálkodás rendszerét erősíti Magyarországon. A balközépre hárul a feladat, hogy bevigye az Európai Unióba ezt a virágzó országot, de újra egységbe kell forrasztania a mérgezett légkörű választási kampány által kettéosztott társadalmat. Orbán csomagol, de a rossz nyelvek már úgy nevezik őt: „az ember, aki király akart lenni”. Budapesten azt mondják: a minisztériumokból már hallatszik az iratmegsemmisítő berendezések zúgása, a távozók igyekeznek még a baloldal partraszállása előtt eltüntetni a kompromittáló dokumentumokat.