KRÓNIKA

Ion Iliescu román államfő lényegében elutasítja a román–magyar együttlétezés alapvető kérdéseire vonatkozó párbeszédet – írta az erdélyi közéleti napilap. A Kolozsváron megjelenő újság abból indult ki, hogy ha csak a nemzeti egység és a területi épség féltése vinné előre az országot, Romániával nem lenne baj. De ma többre, másra van szükség: és az integráció egyre nehezebb feladataival szembesülő román politikai elit jórészt tudatosította is ezt a maga számára. Ha mégis a nemzeti egység és területi épség féltésének szólamait veszi szájára – mint tette Ion Iliescu csütörtökön a parlamentben –, akkor annak minden bizonynyal egyéb okai vannak. Ezek az okok könnyen kikövetkeztethetők: a román–magyar együttlétezés alapvető kérdéseire vonatkozó párbeszéd elutasítását jelzik. Ion Iliescu és mindazok, akiket ő képvisel, úgy gondolják, hogy a román alkotmány módosításával minden kötelezettségüket teljesítették a velük szemben megfogalmazott kisebbségi kérdésekben. Minden, ami e kereten túl van – így az autonómia is – nem legitim törekvés, hanem atavisztikus politikai vágyálom. Ám a Krónika úgy látja, hogy a párbeszéd elutasítása most, december elsején különös paradoxont eredményez: Gyulafehérvár megidézését – igazi üzenetének megtagadásával. Annak a nevezetes III/1-es pontnak a semmibevételét, amely kimondja a szabadságot az összes együttlakó népek számára.