Közös visegrádi légierő: Gripenek nélkül?

A cseh–szlovák–magyar(–lengyel) közös légvédelem ügye hatással lehet a Gripen vadászgépek bérlésére is. A prágai NATO-csúcstalálkozón Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter által felvetett ötlet megvalósításának több feltétele is van. Ezek közül a két legfontosabb, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és ezen belül az USA ne gördítsen akadályt az együttműködés elé, illetve a részt vevő országok azonos eszközökkel – mindenekelőtt azonos vadászgépekkel – rendelkezzenek. Az Amerikai Egyesült Államok vélhetően támogatná az elképzelést, ha a négy állam F–16-osokat állítana hadrendjébe. Vagyis vagy szerződést kellene bontani a svédekkel, vagy a Gripenek mellett amerikai vadászgépeket is bérelni. Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke szerint a Fidesz elhamarkodottnak tartja az elképzelést, és elvárja a minisztertől, hogy mihamarább számoljon be terveiről a szakbizottság előtt. Tisztázza, hogy érintheti-e ez a magyar–svéd vadászgépbérleti szerződést. Szentesi György haditechnikai szakértő szerint a közös légvédelem ügye nem érintheti a bérleti szerződést. Előbb tisztázni kellene például, hogy a NATO egyesített légvédelmi rendszere mellett hogyan oldható meg ez az együttműködés. Az biztosra vehető – ismerve Csehország és Szlovákia gazdasági lehetőségeit –, hogy mindkét állam erejét meghaladja a korszerű vadászgépek megvásárlása. Prága saját gyártmányú L–159-es könnyű, többfeladatú vadászgépeket rendszeresít hadseregében. Pozsonynak valamivel több mint egy tucat MiG–29-ese van, de jelentős korszerűsítést igényelnek. Szentesi szerint egyébként egyik országnak sincs szüksége új harci repülőgépekre, hiszen a NATO európai erőinél 3050 harcászati vadászrepülőgép áll szolgálatban. Deák Ferenc, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának tudományos igazgatója szerint nem irreális a közös légvédelem ügye. Ez ugyanis jelentős költségmegtakarítással járna.