Én nem tudom, de egy ideje már nagyon böki valami a csőröm.
Kotkoda nevében
Én nem tudom, de egy ideje már nagyon böki valami a csőröm. A televíziók szinte napi rendszerességgel, és már az unalomig sugárzott képsoraira gondolok, amelyeken tudományos-fantasztikus filmbe illő, tetőtől talpig fehér színű védőruházatba bújt, a védőmaszk miatt arctalan emberek többnyire Törökország, Ukrajna és Kína távoli zugaiban megbúvó faluszéli tyúkketrecekben, békésen kapirgáló csirkéket ragadnak meg és dobálnak egy mély gödörbe, hogy aztán a nagy sietségben élve eltemessék őket. A hivatásos taknyoscsirke-fogók könyörtelen módszerére gondolok hát, amellyel megszabadítják a világot az emberiségre veszélyes vírust hordozó rettegett tikoktól. A világ olyannyira fél a madárinfluenzától, hogy úgyszólván nem válogat a kór ellen folytatott kétségbeesett harc eszközeiben. Ne értsenek félre, nem vagyok elszánt állatvédő, sem tyúkprókátor – ha ez a szó valóban azt jelenti, amire én gondolok –, nem szimpatizálok a Greenpeace aktivistáinak gyakran vitatott módszereivel, az ökoterroristák ambícióival sem azonosulok, pusztán arról van szó, hogy egész egyszerűen nem bírom nézni, ha egy élőlényt élve elföldelnek, még akkor sem, ha csupán – és itt bizony idézőjel szükségeltetnék – szárnyasokról van szó. Szóval, én nem tudom, de nem lehetne humánusabb módszereket alkalmazni, már ha beszélhetünk humánumról, amikor élet – még ha nem is emberi – kioltásáról van szó. Mit tudom én, altassák el őket, vagy bármi – azaz a torkukat azért mégse vágják el, mert akkor ott vagyunk, ahol a part szakad – de ne kelljen a rájuk nehezedő föld súlyától megfulladniuk. Mi ez, ha nem kínzás?! Valóban nincs szándékomban az álszent szerepére vállalkozni, tényleg nem: a legyeknek én is kegyetlen ura és gyilkosa vagyok, de mégis. Az nem lehet, hogy ennek ez legyen a módja. Hát senkit sem irritál mindez? Vélhetőleg igen, csak éppen a cél lebeg a szemünk előtt, az eszköz megválasztása másodlagos egy pánikhelyzetben. Tudom, fontosabb dolgokról van szó, mint néhány százezer göthös csirke élete, de a tükörbe holnap is bele kell néznünk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.