Kockázati jelentés Davos előtt: nő a feszültség a világban

Mától négy napon át tart a 48. Világgazdasági Fórum a svájci Davosban, ahol számos állam- és kormányfő mellett a gazdaság és a pénzügyi élet legfontosabb képviselői is jelen lesznek.

A fórum utolsó munkanapján felszólal Donald Trump amerikai elnök. Utoljára amerikai elnökként Bill Clinton vett részt a davosi ülésen. Idén sem lesz ott Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki 2009-ben járt az ülésen, akkor mint miniszterelnök.

A fórumon ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

KKKK

Klímaváltozás, kibertámadás, Korea, Közel-Kelet. Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet előtt közzéteszik a szervezők által összeállított Globális kockázatok című jelentést. Az idei több kockázatot is kiemel, ilyen a klímaváltozás okozta károk, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a kibertámadások.

Azonban a legnagyobb veszélyt a világra nézve a geopolitikai bizonytalanság felerősödése jelenti, különösen az Egyesült Államok és Észak-Korea között egyre feszültebbé váló viszony, aminek következtében a világ közelebb került a nukleáris katasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

A kormányzatok, az üzleti és a tudományos élet, valamint a nem kormányzati szervek mintegy ezer szakértőjének bevonásával készített felmérés szerint idén nő a gazdasági és a politikai feszültség a nagyhatalmak között. Negyven százalékuk a helyzet jelentősebb romlására számít. A válaszolók 79 százaléka úgy vélte továbbá, hogy nő az esélye annak, hogy katonai konfliktus alakul ki két ország között és nem csupán a Koreai-félszigeten, de a Közel-Keleten is.

Női szakasz

A davosi fórum egyik újdonsága, hogy az általában a férfiak találkozójának tartott fórum mind a hét szakbizottságát idén nők vezetik. Így Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Erna Solberg norvég miniszterelnök, Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energetikai vállalat vezérigazgatója, valamint Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító elnöke.

’71-ben indult

A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davosi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot.

A tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórum néven ült össze, s két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak.

A Világgazdasági Fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el. (MTI)