Klozet, a szimbólum

Számomra egyértelműen a hét híre, hogy a Trump-házaspár kinézett magának egy Van Gogh- festményt a New York-i Guggenheim Múzeum gyűjteményből, kölcsönkérték volna a Fehér Házba, hogy tél lévén nézegethessenek egy szép téli tájképet, ám a múzeum vezető kurátora egy aranyból készült vécécsészét ajánlott fel nekik a 19. századi holland festő képe helyett.

Az aranyklotyó szintén egy műalkotás, a címe pedig nemes egyszerűséggel America. A múzeum látogatói is simán használhatták egy ideig, nemrég szerelték le. Maurizio Cattelan olasz művész valami olyasmit akart vele kifejezni, hogy a műtárgypiacot manapság elönti az „ürülék”, nehéz megtalálni a valódi értékeket, a biznisz pedig lassan, de biztosan deformálja a modern művészetet. Hasonló véleményen volt annak idején a dadaista Marcel Duchamp is, aki megkérdőjelezte, illetve relativizálta a képzőművészeti alkotás fogalmát, lásd a legendás pipás képét, vagy azt az 1917-ben kiállított piszoárt, amelyre az olasz kolléga klotyója érezhetően hajaz.

De ne merüljünk most bele ilyen mélyen a művészettörténet kloákájába, hiszen egy arany vécécsésze szimbolikáját mindenki könnyen dekódolhatja, talán még Trumpék is. Természetesen azokat a milliárdosokat is kigúnyolja vele az alkotó, akik a pénz nem számít-alapon, ám nulla ízléssel rendezik be lakhelyüket. Trumpék korábban is híresen gyatra lakberendezőkkel dolgoztattak, minden amerikai magazin közölt már fotókat giccses, az arany összes árnyalatában csillogó szobáikról.

Idézzük néhány „aranyba vésendő” mondatot Nancy Spector kurátor válaszleveléből, amelyben a Van Gogh-festmény helyett az említett csilivili műtárgyat ajánlja fel az elnöki párnak: „Sajnáljuk, hogy nem tudjuk teljesíteni az eredeti kérést, ugyanakkor őszintén reméljük, hogy ez a különleges ajánlat felkelti az érdeklődésüket. Természetesen egy rendkívül értékes és némileg törékeny műről van szó, amelynek üzembe helyezésével és fenntartásával kapcsolatban minden szükséges tudnivalót a rendelkezésükre bocsátunk”.

Frappáns, egyszerű, nagyszerű, és a sorok között is remekül lehet olvasni, szóval a lényeg akkor is világos volna, ha nem tudnánk Nancy Spectorról, hogy mi a véleménye Trump elnökről. A Twitter és a Face-book világában persze semmi nem maradhat titokban, talán csak az, amit nem árulunk el magunkról. Nos, Nancy még tavaly megeresztett egy blogbejegyzést, amelyben összefüggésbe hozta az említett aranyklotyót Trump elnök addigi ténykedéseivel.

A Fehér Ház természetesen nem reagált még az ajánlatra. A világ összes aranyáért sem dolgoznék Trump sajtóosztályán...