Kivonul Közép-Európából a fejlesztési bank

Az első alelnöki poszt a megállapodás szerint éppen az Egyesült Államokat illeti meg, az EBRD mindenkori elnökét pedig a kontinentális Európa adja (jelenleg Franciaország, Jean Lemierre személyében). Nagy-Britanniának egyik tisztség sem jár, azzal az indokkal, hogy bank székhelye Londonban van, írta a Financial Times. Noreen Doyle, a legutóbbi első alelnök augusztusban leköszönt. Ennek előzményeként éppen a Financial Times tavaly tavasszal kiderítette, hogy az előző év elején részmunkaidős, nem végrehajtói jogkörű igazgatói tisztséget vállalt a svájci Crédit Suisse befektetési csoportnál. Doyle évente 264 ezer fontot keresett adómentesen az EBRD-nél, és a Crédit Suisse-től évi 350 ezer svájci frank névértékű részvényt kapott, mert egy évben hat igazgatótanácsi ülésen részt vett.

A cikk után Doyle bejelentette, hogy ez utóbbi juttatást jótékonysági célokra fordítja. Az EBRD szabályzata tiltja az alkalmazottaknak, hogy máshol is munkát vállaljanak, függetlenül attól, hogy a másodállás jár-e érdekütközéssel, vagy sem, bár ezalól egyedi mérlegeléssel az elnök mentesítést adhat, ami Doyle esetében annak idején meg is történt. Noreen Doyle utódjának keresése már csaknem egy éve megkezdődött, és Jean Lemierre EBRD-elnök két, általa kedvezményezett jelölttel is előállt, Washingtonban azonban mindkét javaslatot elvetették. A londoni üzleti napilap szerint az amerikai kormány mostanában egyértelmű jeleit mutatja azon szándékának, hogy befolyását megerősítse a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, amelyekről úgy tartja, hogy túl kevés figyelmet szentelnek az amerikai véleményre. Az Egyesült Államok általánosságban elfogadja a 60 ország által fenntartott EBRD vezetési módját, mégis néha úgy érzi, hogy legnagyobb egyedi részvényesi mivolta ellenére az Európai Unió – amelynek együtt nagyobb részvényesi súlya van – fölébe kerekedik, áll a Financial Timesban. A lap szerint a két fél nyilvános vitákba bonyolódik az EBRD kihelyezési politikájáról. Washington ugyanis azt akarja, hogy a bank rövidesen teljesen vonuljon ki a közép-európai volt kommunista országokból, és a szegényebb, főleg kaukázusi és közép-ázsiai térségre összpontosítson, Franciaország és több más EU-tagállam szerint azonban az EBRD küldetése még Közép-Európában sem fejeződött be.

Ezeket a vitákat eddig kompromisszummal oldották meg, amelynek eredményeként az EBRD folyamatosan csökkenti a fejlett kedvezményezett országoknak nyújtott finanszírozásokat. Washingtont azonban a jelek szerint bosszantja, hogy befolyását az „összehangoltan fellépő EU-tagállamok” aláássák, áll a Financial Timesban. A lapnak egy európai EBRD-igazgató azt mondta: az alelnöki poszt körüli vita is az amerikai aggályok általános kifejezési módjának tűnik. Jean Lemierre EBRD-elnök éppen előző nap közölte egy londoni háttérbeszélgetésen újságírókkal, hogy jelenleg folyik az egyeztetés a részvényes országokkal a Közép-Európából történő kivonulás üteméről.

A kelet-európai új EU-tagállamok súlya már jó ideje folyamatosan csökken az EBRD finanszírozási programjaiban. Magyar fejlesztésekre a bank 2004-ben összesen már csak három programot írt alá 259,1 millió euró összértékben, a 2003-ban újonnan aláírt hat, összesen 379 millió euró értékű finanszírozás után. Tavaly az első háromnegyed évben az EBRD magyarországi programokra már csak 60 millió eurót juttatott.