Kimozdult pályájáról a Föld?

Az indonéziai Szumátra szigete mellett vasárnap történt földrengés olyan hatalmas erejű volt, hogy megingathatta a Földet keringési pályáján, és apró szigeteket eltolva módosította Ázsia térképét – vélik amerikai tudósok. Az MTI Ken Hudnut-ot, az amerikai geológiai intézet szakértőjét idézte, aki úgy vélekedett, hogy a Szumátra közelében a tengerfenéken bekövetkezett, Richter-skála szerinti 9-es erejű földrengés olyan hatalmas erőket szabadított fel, amelyek a Szumátrától délnyugatra fekvő legkisebb szigeteket több méterrel is eltolhatták délnyugati irányba. Szumátra északi csücske pedig ugyancsak elmozdulhatott délnyugati irányba. Stuart Sipkin, az amerikai szeizmológiai tájékoztató szolgálat kutatója egyetértett azzal, hogy szigetek mozdulhattak el a helyükről, ő azonban úgy véli, hogy a mozgás nem vízszintes, hanem függőleges irányú lehetett: a szigetek jobban kiemelkedtek a tengerből, miután az indiai kéreglemez a burmai kéreglemez alá csúszott, s ez utóbbi megemelkedett. A kutatók a Föld mozgásában észlelt „rezdülések” alapján feltételezik azt is, hogy a földrengéskor felszabaduló energia bolygónkat is megingathatta keringési pályáján. „A Föld egy kicsit imbolyoghatott, de nem fog a feje tetejére állni” – nyugtatta a kedélyeket Kerry Sieh, kaliforniai geológus.

Tóth László szeizmológus, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet munkatársa szerint arra, hogy egy ilyen erejű földrengés a Föld forgástengelyére kimutatható hatást gyakorol, korábban is akadtak példák. Ennek azonban nem lesz a hétköznapokra ható következménye. Korábban ennél nagyobb földrengés is volt, még sem történt semmi rendkívüli. Lehet, hogy minimális mértékben módosul bolygónk pályája, de legfeljebb néhány centiméteres eltérés lehet.

Az indiai és az eurázsiai lemezek évente átlagosan hat centiméterrel közelednek egymáshoz. Évtizedek alatt tehát látványos földrengések nélkül is jelentős a változás. Egy ilyen rengés jóval nagyobb, akár néhány tízméteres mozgást is hozhat, de nem mondhatjuk, hogy most már minden a helyére került. A továbbiakban is vándorolnak a lemezek, bármikor lehet egy újabb földrengés, ami újabb elmozdulást hozhat.

Tóth László elképzelhetőnek tartja, hogy az érintett régióban akár ezer kilométeres repedés is lehet az óceán fenekén. A földrengést mindig egy kőzetlemez törése váltja ki, csak a nagyobb mélységben deformálódó lemez hatása nem mindig jut el a felszínre. A kaliforniai Szent András-törésvonal esetében a jelenség a felszínen is jól látható. Hasonló igaz a japán rengések zömére is. Ilyen felszíni törés következett be az óceán fenekén. A vízszintes elmozdulás mellett néhány méteres függőleges elmozdulás is volt – egyébként nem lett volna cunami. Tóth László szerint az óceán fenekén lényegében az történt, ami enyhe téli napokon a befagyott Balatonon. Az olvadó jég repedéséhez hasonló folyamat zajlott le az Indiai-óceánon – persze sokkal nagyobb méretekben.