Ki az érett választó?

Pedig nem ördögtől való dolog, hogy már azok is szavazhassanak, akik betöltik tizenhatodik életévüket. A lehetőségre a szlovákiai Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet. Aligha lesz hatása a kezdeményezésnek, pedig a szlovákiai demokrácia általános állapotán a választási korhatár csökkentése nem rontana, csak javítana.

Először a hátrányokról: a leggyakoribb ellenérvek közé tartozik, hogy tizenhat évesen a választóknak még nagyon kevés fogalmuk van a politikáról és a közügyekről, s nem képesek teljes felelősséggel döntéseket hozni. A fiatalok körében hagyományosan olyan témák sikeresek, melyek nem tartoznak a politika fősodrába (kézenfekvő példaként a legtöbbször az SaS és a marihuána legalizálása szokott megjelenni), és a szélsőséges tömörülések nagyobb mértékben képesek megszólítani a fiatalabb korosztályokat.

A közügyekben való tájékozottság ugyanakkor nem korfüggő, az idősebb szavazók gyakran legalább annyira irracionálisan viselkednek, mint a fiatalok, s csak egy elvont, elméleti kérdés, hogy ki hány éves korában éri el (vagy eléri-e egyáltalán) azt a mentális érettséget, ami feljogosítja arra, hogy szavazatával az ország irányításába is beleszólást nyerjen.

A fiatal szavazók által előnyben és hátrányban részesített témák valóban másak, mint a többi korosztálynál. Nyilván nehezebben nyilatkozik meg felelősen gazdasági kérdésekben az, aki még nem családfenntartó, ugyanakkor a fiatalokat az átlagnál jobban érdekli a felsőoktatás minősége, a környezetvédelmi témák, vagy az ország által kínált rövid távú jövőkép – egytől-egyig olyan kérdések, amelyek most nagyon kevés teret kapnak a politikában, s javítana a politikai párbeszéd minőségén, ha több szó esne róluk.

Gyakran hangzik el az a kritika a fiatal generációk címére, hogy passzívak, nem érdekli őket a politika, a közélet. Ez az érdektelenség azonban nem kis részben annak is köszönhető, hogy a politikai pártok képtelenek megszólítani hagyományos üzeneteikkel ezt a réteget. Ha a választási korhatár csökkenne és több lenne a potencionális fiatal szavazó, megváltoznának az erőviszonyok. Miután nagyobb lenne a lehetséges „politikai haszon”, a korhatár csökkentése végső soron azt is eredményezhetné, hogy a pártoknak nem csak a munkanélküliekre vagy a nyugdíjasokra szabott üzenetcsomagot kellene összeállítaniuk a választások előtt. Nem kellene félni attól, hogy nagyobb felelősséget ruházzunk a fiatalokra.