Baku mossa tisztára az orosz gázt

Az európai politikusok két éve úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, pedig csak szerencséjük volt: volt két gyengébb tél, minek köszönhetően kevesebb gáz fogyott. Most azonban beköszöntött az igazi tél, és az árak máris feljebb kúsztak...

Európa azzal áltatta magát, hogy már nem függ az orosz gáztól. A valóságban azonban csak az ellátásának egy részét irányította át máshová, és az igazság az, hogy összességében Oroszország még mindig a harmadik legnagyobb gázszállítója az EU-nak Norvégia és az USA után.

Szinte biztos, hogy az orosz gáz az újévtől már nem fog Ukrajnán keresztül áramlani, sőt lehet, hogy már hamarabb leáll. Ennek oka nemcsak az, hogy Ukrajna nem érdekelt az Oroszországgal való üzletkötésben, hanem az is, hogy az amerikai kormány szankciókat jelentett be a Gazprombankkal szemben.

A Gazprombank volt gyakorlatilag az egyetlen orosz intézmény, amely mentesült a szankciók alól, és dollárt kaphatott a gázért. Ezt a pénzt azonban fegyvervásárlásra is felhasználta, ezért Washington felvette a „fekete listára”. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve az orosz gáz minden vásárlójának gondot okoz, hogyan fizessen Oroszországnak. Ez különösen a közép-európai országokat érinti.

További problémát jelent Németország, amely megemelte a gázszállítási díjakat. Ha Szlovákia ezen az útvonalon keresztül akarna szállítani, akkor ismét többet kellene fizetnie. Ezeket a pótdíjakat csak néhány hónap múlva törölheti el az új német kormány.

Tehát Szlovákia – a gázproblémák szempontjából – az egyik legroszszabb helyzetben van az EU-ban. Ezért keres alternatívákat. A közelmúltban az SPP bejelentette, hogy kísérleti projektet indít azerbajdzsáni gáz vásárlására. Ez Szlovákiának, valamint Bulgáriának és Szerbiának lehetőséget ad arra, hogy a keleti útvonalon keresztül jusson gázhoz. Van azonban egy bökkenő.

Azerbajdzsán jelentős gáztartalékokkal rendelkezik, de Oroszországgal ellentétben nem rendelkezik olyan infrastruktúrával, amely lehetővé tenné, hogy ebből a gázból többet tudna küldeni Európába. Baku csak úgy lesz képes az ígért mennyiségben gázt exportálni az EU-ba, ha Oroszországból importál gázt. Egyesek úgy vélik, hogy az ország csak át fogja nevezni az importált orosz üzemanyag egy részét, és Európába küldi, miközben Azerbajdzsán váltig azt fogja állítani, hogy az Oroszországból érkező gáz kizárólag belföldi felhasználásra szolgál.

Baku tárgyalásokat folytat arról is, hogy az orosz gázt Ukrajnán keresztül Közép-Európába szivattyúzhassa – ez egy lehetséges megoldás arra, hogy a gázszállítások továbbra is Közép-Európába áramoljanak, amikor a Kijev és Moszkva között fennálló tranzitmegállapodás az év végén lejár. Ez azt jelentené, hogy Azerbajdzsán csak „tisztára mosná” az orosz gázt.

A szerző a Trend gazdasági lap főszerkesztője