Két dumás Amerikában

Sokakkal ellentétben én drukkoltam, hogy Mečiart minél magasabb szinten fogadják az USA-ban. Megtapasztalhatta, mekkora a különbség, ha az embernek a téglamezei stadionban tapsolnak, illetve ha Amerikában – őszinték hozzá. Kiderül, érdemes volt-e a HZDS-nek megvásárolnia a tengeren túlra szóló retúrjegyet. Ezt az dönti el, tömeg előtt milyen hangvételű lesz a pártelnök hazatérése utáni első megnyilvánulása. Tény, a szónoklatban megszakadhat, úgy se tudja cáfolni, hogy az előkelő klubban (NATO) való tagságra könnyűnek találtatott. Nem kizárt, hogy a Mečiarral azonos időben Amerikában tartózkodó Robert Ficót viszont úgy tekintették, hogy ebből az emberből esetleg még Szlovákia miniszterelnöke is lehet. Azoknak, akik a Smer-elnök politikai hajlamairól kritikusan vélekednek, kissé lúdbőrös lesz a hátuk a fiatal és ambiciózus politikus iránti washingtoni udvariasságától. Féltucatnyi ilyen kérdést tesznek fel lehetséges miniszterelnökségével kapcsolatban: mit értsünk azon, hogy nekünk Fico szerint a „harmadik úton” kell haladnunk; hogyan szervezné meg a rendteremtést; összeegyeztethetőnek tekinti-e a demokráciával, hogy drákói szigort sürgetett az éhséglázadás küszöbén álló terménytolvajokkal szemben stb. Két nagydumájú politikus járt Amerikában. Egyikük – 12 év alatt három kormány élén – már kimutatta foga fehérét. A másikról szinte még csak azt tudjuk, hogy hatalmas ambíciójú fiatalember. A kérdések kérdése: kormányfővé válása esetén vajon megfékezhető-e? E kérdés megválaszolása előtt, persze, még jó lenne tisztázni, igaza van-e Mečiarnak, amikor állítja, hogy a HZDS figyelmen kívül hagyásával Szlovákiában 2002-ben nem alakítható kormány. Mert ha ez igaz, nincs értelme Ficónak a demokrácia javára való megfékezéséről vitatkozni, hanem legfeljebb a zsákmány HZDS és a Smer közötti elosztásáról értekezhetünk. Szlovákiában még a történtek után se lesz lehetetlen HZDS nélküli parlamenti többség kialakítása. Hogy az állami élet egy ilyen koalíció Fico miniszterelnökségével való regnálása esetén ne zülljön el hasonlóan, mint 1994 és 1998 között, ahhoz „mindössze” annyi szükséges, hogy kormányzati szerepüket az ilyen koalíció kisebb pártjai ne olyannak tekintsék, mint a nemzetiek és a munkások annak idején. A HZDS és a Smer népszerűsége alapján dolgozatomnak akár ezt a címet is adhattam volna: Két dudás egy csárdában. A két dumás dudás az amerikai út tanulságaira több módon reagálhat. Kérdés, hogy a választók mennyire tudnak különbséget tenni a reagálások minősége között.