Kérdéses a Wass Albert-szobrok sorsa

Wass Albert Németországban élő fia jelenlétében valószínűleg még idén júliusban visszaállítanák a holtmarosi református templom előtti talapzatra az író szobrát – mondta a Krónika című lapnak Bartha József helybéli lelkész, miután kiderült, az illetékes bíróság nem indít bűnvádi eljárást ellene. Az erdélyi lap szerint a lelkész azután vette fontolóra a két éve eltávolított műalkotás visszahelyezését, hogy április 25-én megkapta Dan Damian szászrégeni főügyész hivatalos átiratát. Ebben az ügyészség a 2005. április 4-én hozott döntését közli, mely szerint nem indul bűnvádi eljárás a holtmarosi pap ellen. Ugyanezt az értesítést kapta öt nappal korábban Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános is, akit szintén feljelentettek „háborús bűnös kultusza ápolásának” vádjával.

Több, magyarelleneségéről ismert marosvásárhelyi szervezet azért tett feljelentést Bartha és Pakó ellen, mert véleményük szerint Wass Albert író mellszobrának még a templomban sem lett volna helye. A holtmarosi lelkész és a szászrégeni katolikus pap a hatóságok felszólítása után eltávolította kőtalapzatáról az 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt író szobrait, majd az egyház hajlékába menekítette azokat. Bartha József elmondta, meglepetésként érte a főügyész döntése, hiszen a legrosszabbra számított. „Azt hittem, hogy újabb meghurcoltatás következik, de úgy látszik, Románia mégiscsak Európa felé tekinget” – fűzte hozzá. Bartha értelmezésében a főügyész álláspontja lehetővé teszi a szobrok visszaállítását.

Nem osztja azonban teljes mértékben a lelkész véleményét Kincses Előd marosvásárhelyi jogász, aki erről a Duna Televíziónak nyilatkozott. Az ismert ügyvéd szerint ez az értesítés annyit jelent, alaptalannak tekintik a lelkészek elleni vádat, miszerint háborús bűnösök kultuszát hirdették volna. Szó sincs azonban arról – vallja Kicses Előd –, hogy a kolozsvári népbíróság Wass Albert elleni ítéletét már ne tekintené érvényesnek a román hatalom.

Hasonlóképpen nyilatkozott a lapnak Maros megye főügyésze is. „Tisztázni szeretném: mi nem azt mondtuk, hogy a szobrot ki lehet állítani közszemlére, hiszen a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé. Mi azt mondtuk, hogy a két lelkész nem hirdette a háborús bűnösök kultuszát” – szögezte le Dan Damian.