Kényszerleszállások, balesetek sorozatban

Negyvennégy utassal és héttagú legénységgel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre egy Jak-42-es típusú repülőgép a Hanti-Manszi nemzetiségi körzetben fekvő nyugat-szibériai Szovjetszkij városban.

A Gazpromavia légitársaság tulajdonában levő repülőgép Ufából az északnyugat-szibériai Nadim városba tartott. A helyi idő szerint hétfőn kora este végrehajtott kényszerleszállásnak az volt az oka, hogy tízezer méteres magasságban repedés keletkezett a pilótafülke egyik ablakán. Oroszországban egyre sűrűb-ben érkeznek hírek kényszerleszállásokról, légi balesetekről. Legutóbb vasárnap hajtott végre kényszerleszállást egy An–42-es típusú repülő Novoszibirszkben, mert a Nojabrszk városból Szalehardra tartó, 37 utast és hatfős legénységet szállító gép jobboldali motorja felmondta a szolgálatot.

A múlt hét elején kevesebb mint egy nap leforgása alatt három repülőgép is kényszerleszállást hajtott végre technikai problémák miatt. Kedden Irkutszkban landolás közben egy Tu–134-es utasszállító orrfutóművének eltört a tartórúdja, felszállás után négy perccel Volgográdba kényszerült visszatérni egy Jak–42-es középső hajtóművének akadozása miatt, hétfőn pedig a szibériai Szurgutba fordult vissza egy Tu–154-es jobboldali futóművének meghibásodása miatt.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egyik esetben sem esett senkinek bántódása.

Az utasok és a legénység halálával végződött azonban két helikopter-baleset is az utóbbi nem egészen két hét alatt. Az orosz hadsereg egyik Mi–8-as típusú gépe 12 emberrel a fedélzetén az észak-kaukázusi Ingusföldön múlt szombaton zuhant le; a vizsgálatok eddigi eredménye szerint a rossz időjárási viszonyok okozták a katasztrófát. Július 10-én az észak-szibériai Tajmir-félszigeten egy polgári légi közlekedésben részt vevő Mi–6-os helikopter zuhant le 21 emberrel a fedélzetén.

Az Interfax orosz hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva azt jelentette a múlt hét közepén, hogy Ivan Jefremov alezredes, a moszkvai katonai körzet parancsnoka megtiltotta az Mi–8-as helikopterek mindennapos használatát. Ennek az az oka, hogy a kifogástalan állapotú helikopterek aránya mindössze 25–35 százalék. A moszkvai katonai körzet sajtószolgálata cáfolta ezt a hírt. Idén a legnagyobb visszhangot kiváltó helikopterbaleset április 28-án történt: egy Mi–8-as a rossz látási viszonyok miatt elektromos távvezetéknek ütközött és lezuhant. A tragédia nyolc ember, köztük Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormányzó életét követelte.

Andrej Guszev, a légi katasztrófák okait vizsgáló állami bizottság elnöke a napokban elmondta, hogy az utóbbi időben bekövetkezett balesetek 70 százalékát emberi mulasztás, 30 százalékát pedig műszaki hiba idézte elő. Ennek oka igen egyszerű: nincs elegendő forrás a megfelelő mennyiségű és minőségű gyakorlatozás biztosítására. ĺgy például a katonai főiskolák végzős pilótái tízszer kevesebb gyakorlórepülést hajtanak végre, mint 15–20 éve.

Az utóbbi öt év alatt Oroszország 118 légi járművet veszített el balesetek következtében, s ez egymilliárd dolláros anyagi kárt jelent. Ez nagyságrendekkel nagyobb annál a 200 millió rubelnél, amelyre még szükség lett volna a megfelelő színvonalú és mennyiségű repülési gyakorlat biztosításához. Guszev fontosnak nevezte azt is, hogy hozzanak létre egy országos szintű egységes koordinációs szervet, amely a repülés biztonságáért felelne.

A szerző az MTI különtudósítója