Katolikus körlevél: „Csángók, legyetek románok!”

Egy román római katolikus püspök arra biztatja a moldvai csángómagyarokat, hogy a márciusban sorra kerülő romániai népszámláláskor vallják magukat románnak. A Kolozsváron megjelenő erdélyi közéleti napilap, a Krónika interjút közölt a jászvásári római katolikus püspökség segédpüspökével. Egyházi feljebbvalója, Petru Ghergheli püspök népszámlálással kapcsolatos körlevelének burkolt utalásait értelmezve a segédpüspök kifejtette: a főpásztori szózat „el szeretné kerülni a moldvai közösség manipulálását”, merthogy „a moldvai hívek románok, és nem szeretnék, ha külső nyomásra másnak vallanák magukat”. Aurel Perca segédpüspök a „külső nyomás” alatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) értette. Kijelentette: „Az RMDSZ-nek érdekében áll a moldvai katolikusok külön népcsoportként való feltüntetése, ami példa nélküli eset: a csángók sohasem szerepeltek önálló népcsoportként semmilyen összeírásban.” Perca szerint „a magyar érdekvédelmi szervezet lobbijának köszönhető az Európa Tanácsnál és más fórumoknál történt »manipulatív« közbenjárás”. A moldvai katolikus templomokban vasárnap felolvasott főpásztori körlevél leszögezi: „A katolikusoknak nem szabad elfeledniük, hogy a nyelv, amelyet beszélnek, senkinek nem magántulajdona, hanem az Isten által ajándékozott eszköz. Azt a nyelvet kell tehát használni, amely a szentmiséken való részvételben elégedettséget nyújt, amely összeköt a közösség többi tagjával, és hasznossá tesz a társadalom számára. A jászvásári egyházmegyében a szentmisék román nyelven zajlanak. Ezt a nyelvet mindenki érti, ezt örököljük a családtól, ezt tanuljuk az iskolában, ezt használjuk a társadalomban, és ezen a nyelven folyik a keresztény lelki gondozás.”

A segédpüspök szerint azért volt szükség a körlevélre, mert a népszámlálás űrlapján a csángó népcsoport szerepel ugyan, viszont a csángó nyelv nem. A körlevél világossá szeretné tenni a hívek számára, hogy – mivel nyelv nélküli nép nem létezik – ne vallják magukat csángónak. Perca elismerte, hogy a csángók között is vannak „kisebb közösségek”, amelyek szorgalmazzák a magyar nyelv használatának bevezetését az egyházban, de „csupán húsz-harminc családról van szó néhány faluban”. A segédpüspök „értelmezéseinek” ismertetése után a Krónika emlékeztetett rá, hogy a romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga januárban közzétett jelentésében mérföldkőnek nevezte a 2002-es népszámlálást a csángók életében, jövőjük további alakulásában. A jelentés – mely egyaránt beszél „magyar” és „román” csángókról – azt javasolta a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, hogy folytasson felvilágosító kampányt a helyi lakosság körében, egyúttal örvendetesnek tartaná, ha a szervezet minden népszámlálóbiztos mellé megfigyelőt delegálhatna, aki a beírások valódiságát a helyszínen ellenőrizhetné. Az Európa Tanács csángókról szóló ajánlásai között szintén szerepel, hogy „különös figyelmet kell szentelni a csángó kisebbség korrekt összeírásának a következő népszámlálás alkalmával”.