KÁRPÁT–MEDENCEI KITEKINTŐ

Három ország liberális miniszterelnökének meghívására több európai fővárost érintő körútjának első állomására, Bukarestbe érkezett szerdán Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke. Látogatásának célja az SZDSZ adó- és gazdaságpolitikai reformterveinek ismertetése, valamint azoknak a tapasztalatoknak a megvitatása, amelyek hozzájárultak a román, a finn és az észt gazdaság látványos sikereihez. Kóka János az ÚMSZ-nek elmondta, a román gazdaság azért is példaértékű Magyarország számára, mert érdemi belpolitikai konfliktus nélkül sikerült a gazdasági reformokat végigvinnie a liberá?lis–RM?DSZ-kormánynak. „Az igazi cél, hogy hazavigyük magunkkal azokat a tapasztalatokat, amiket a román kormány magáénak tudhat az egyszázalékos adókulcs bevezetéséből származó gyors gazdasági növekedésnek kö?szönhetően” – fogalmazott a magyar politikus a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel, valamint Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszterrel való találkozása után. Hozzátette, a miniszterelnökkel kölcsönösen biztosították egymást a „további gyümölcsöző kapcsolatról”. Az SZDSZ elnöke találkozott az RMDSZ elnökével, Markó Bélával is. A két fél a Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokról, az infrastrukturális fejlesztéseket érintő kérdésekről, valamint a határon átnyúló regionális együtt?mű?ködésről tárgyalt. A találkozón részletesen kitértek a ro?mán–ma?gyar közös autópálya- és úthálózat-fejlesztésre. „Románia Európai Unióba történő felvételét követően megváltozott a két ország viszonya, megváltoztak a két ország lehetőségei, Románia sokkal vonzóbbá vált a befektetők számára, és ezt nekünk Erdélyben is ki kell használnunk. Nemcsak Erdély nyugati részére kell gondolnunk, amikor regionális együttműkö?désről beszélünk, hanem Székelyföldre is, ahol nagy szükség van a beruházásokra” – hangsúlyozta Markó Béla a találkozó után.

Balkáni szemfényvesztés

Az Alkotmánybíróság keddi döntésének, mely szerint a kisebbségi pártoknak is 10 000 támogatói aláírást kell benyújtaniuk a választási lista állításához, alkotmányellenes vonzata van. Emiatt nem a legfelsőbb bírói szerv hibáztatható, a törvényhozás mulasztásáról van szó, a rendelkezésükre álló bőséges idő ellenére ugyanis nem hangolták össze a választási törvényt az alkotmánnyal, amely szerint a kisebbségeket megilleti a pozitív diszkrimináció. Az Alkotmánybíróság keddi döntésével leállította a Köztársasági Választási Bizottság azon döntésének alkalmazását, mely szerint a kisebbségi pártoknak a törvényben meghatározott 10000 helyett elegendő 3000 támogatói aláírást összegyűjteniük, hogy jogosultak legyenek a parlamenti választásokon való indulásra. A döntésre reagálva a legtöbben annak következetlenségére és diszkriminatív voltára hívták föl a figyelmet, ezzel ugyanis nehezen áthidalható akadályt állítottak egyes szerbiai kisebbségek parlamenti képviselete elé. A legszámosabbakat, köztük a magyarokat, nem fenyegeti ez a veszély. A Beta hírügynökségnek Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, a VMSZ már 2007 januárjában is több mint 10000 hitelesített aláírást adott át, most is ezt fogják tenni. A döntés tehát nem érinti hátrányosan a Magyar Koalíciót, s amint Pásztor István mondta, nem is érte őket meglepetésként. A VMSZ elnöke szerint a jövőben el kell gondolkodni azon, hogy a kisebbségeknek csökkentsék a választási lista állításához szükséges támogatói aláírások számát, de a választási kampány nem alkalmas időpont erre.

Az alkotmánybírósági döntés egy hónappal a választások előtt, a parlament feloszlatása után született. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár elmondta, hogy senki más nem orvosolhatja ezt a helyzetet, csak a szerbiai képviselőház. Ezzel a megoldás lehetősége a választások utánra tevődik át, s akkor is annak a függvénye lesz, hogy a törvényhozás új választott szereplői hajlandóságot mutatnak-e a probléma megoldására.

– Mi még a 2007-es januári választások során rámutattunk arra, hogy itt a törvényhozásnak lépnie kellene. Erre sajnos mindenki süket fülekkel reagált, s most ott vagyunk, ahol a part szakad, legalábbis azok a kisebbségek, amelyek emiatt a döntés miatt hátrányos helyzetbe kerültek – mondta a kisebbségügyi titkár.

Páll Sándor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint is a Koštunica-kormánynak módjában lett volna a törvényt módosítani, de ezt elmulasztotta. Ő is megerősítette, hogy a Magyar Koalíció számára nem jelent külön problémát a döntés, számítottak rá, s eleve a 10 000 támogató aláírás össze?gyűjtésében gondolkodtak. De a töb?bi kisebbség iránt szolidaritást éreznek.

– Én levélben is megírtam Koštunica elnöknek, hogy az volna a jó, demokratikus megoldás, ha törlik a parlamenti küszöböt és ha 3000-re szállítják le a kisebbségi lista állításához szükséges aláírások számát – mondta lapunknak nyilatkozva a VMDK elnöke.

Az ötszázalékos parlamenti küszöböt eltörölték, ám nem szállították le a kisebbségeknek a listaállításhoz szükséges támogatói aláírások számát. Páll Sándor szerint ez klasszikus balkáni szemfényvesztő politika, mely az egyik oldalon enged, a másikon megőrzi a kemény feltételeket. A ki nem mondott cél az, hogy a kisebb létszámú kisebbségek pártjainak lehetetlenné tegyék a parlamentbe való bejutást.